Gyurcsány Ferenc szerint a brit elnökségnek újra végig kellen gondolnia költségvetési javaslatát, amelyben 20-25 milliárd (5-6 ezer milliárd forinttal) euróval csökkentenék a Strukturális Alapok kiadásait.

(Ez a júniusban javasolt 871 milliárdos büdzsének ugyan csupán a 2,5 százaléka, ám az alapokból leginkább részesülő újonnan csatlakozott államoknak fájdalmas érvágás lenne. A nyáron javasolt költségvetést, ami egyébként az EU összesített nemzeti össztermékének 1,06 százaléka, akkor a 25 tagállamból 20 támogatta, a nagyobb nettó befizetők, mint Nagy-Britannia, Hollandia, Svédország, Spanyolország és Finnország nem)

A magyar kormányfő szerint az unió stabilitását nem lehet készpénzre váltani: "ha az országok között elviselhetetlen a különbség, akkor az nagyfokú migrációt okoz és veszélyezteti a szociális biztonságot". Gyurcsány szerint a költségvetés nettó befizetői nem határozhatják meg egyedül a költségvetést.

A magyar kormányfő mellett az újonnan csatlakozott tagállamok egyöntetűen utasították vissza a brit kormányfő megállapítását, miszerint ők úgysem tudják lehívni a nekik járó uniós forrásokat. Tony Blair a 2004-2006-os költségvetést szemlézve azt emelete ki, hogy páldául Lengyelország egyelőre a pénzek 4,3 százalékát hívta le. Gyurcsány szerint Magyarországon a források 66 százalékára már megkötötték a szerződéseket, így nem a 8,8 százalékos lehívásoi arány a mérvadó. Vera Jourova, a cseh regionális fejlesztésekért felelős miniszter-helyettes úgy nyilatkozott, hogy nem méltányos a büdzsé időszakának lezárása előtt a lehívásokról beszélni. Lengyel kormányzati tisztviselők szerint a források 50 százalékának már van gazdája.

A lengyel és cseh illetékesek - a magyar kormányfőhöz hasonlóan - komoly vitákat és további szövetséges-keresést jósolnak a jövőben.