Az uniós csatlakozási tárgyalások során Magyarország vállalta, hogy az uniós joggal való összhang érdekében csatlakozásáig módosítja a privatizációs törvényt. 2004 tavaszán ilyen értelmű javaslatot terjesztettek elő és tárgyaltak a magyar Országgyűlésben. Úgy tűnik azonban, hogy azóta ez a folyamat megrekedt, áll a témáról Brüsszelben kiadott közleményben.

A törvény szerint a szavazatelsőbbségi részvények - az aranyrészvények - lehetővé teszik, hogy az érintett privatizált társaságok közgyűlésén az állam stratégiai jelentőségű igazgatási döntéseket vétózzon meg. Ilyen döntések például azok, amelyek a cég alaptőkéjének megváltoztatásával, cégek egyesítésével, felvásárlásával vagy a cég felszámolásával kapcsolatosak.

Az államot kezdettől fogva felruházták az ipar főbb ágazataiban tevékenykedő társaságokra vonatkozó efféle különleges jogokkal. A törvényt a csatlakozás óta is alkalmazzák, sőt még 2005-ben is vezettek be újabb különleges jogokat. Ezek a Bizottság szerint ellentétesek a szabad tőkeáramlás és a letelepedés uniós szabadságjogaival, mivel alkalmasak arra, hogy a többi tagállam társaságait elriasszák a szóban forgó társaságokba való befektetéstől. Ráadásul gazdaságilag jelentős ágazatokat érintenek.

A szóban forgó társaságok sokféle iparágból kerülnek ki, így van köztük élelmiszeripari (szalámigyártó és paprikatermelő), gyógyszeripari, kézműipari (porcelángyártó), pénzügyi szolgáltató (bank), távközlési, energetikai és hadiipari cég. Ezek a társaságok együttvéve a magyar tőzsde piaci tőkeerejének nagy részét magukban foglalják, áll a közleményben.

Ha Magyarország nem ad kielégítő választ a dokumentumra - úgynevezett indokolással ellátott véleményre - annak kézhezvételétől számított két hónapon belül, a Bizottság az ügyben az Európai Bírósághoz fordulhat.