A december 8-ai beszélgetés a franciaországi zavargások hátterét vizsgálta. Lissack megállapította: a megnyilvánuló elégedetlenség nagy része a munkanélküliség okozta frusztrációból ered, ami a magyarországi roma kisebbség esetében akár hasonló eseményekhez is vezethet.
Michael Lissack szerint a 2005 őszén Franciaországban kirobbant zavargásokat a legtöbb francia politikus és médium a nem-francia "söpredék" bajkeverésének titulálta. Lissack ennek ellenkezőjét állítja: a jelenlegi zavargások segítségével a francia társadalom egy szegmense tipikusan francia módon fejezte ki a szociális korrekció iránti igényét. Megjegyezte, hogy a külvárosokban történő zavargások, illetve a vasutasok, a szolgáltatásban dolgozók vagy a személyszállítási alkalmazottak sztrájkra való hajlama között sok hasonlóság van. Ezúttal a sztrájkolók külseje jelentett különbséget - a média bőrszínük és vallásuk miatt használta inkább a "zavargás", és nem a "sztrájk" kifejezést.
A zavargások két olyan kényes kérdésre hívták fel a figyelmet (a rasszizmusra és a gazdasági integráció hiányára), amire a történelmi francia válasz az volt, hogy ezek a problémák nem is léteznek. Ennek az elfojtásnak eredménye a zavargások robbanásszerű jelentkezése. A romákkal kapcsolatban Magyarországnak ugyanazzal a problémával kell szembenéznie.
Szegregáció itthon is
Több mint 700 000 roma szenved a diszkriminációtól, az oktatás hiányosságaitól, a szegényes lakhatási körülményektől, a rossz egészségügyi ellátástól, illetve a tartós munkanélküliségtől. Mindezzel párhuzamosan 2030-ra a romák Magyarország lakosságának több mint 20%-át teszik majd ki. A tagadás itt sem lehet hosszú távú megoldás, mik lehetnek az alternatívák? Lissack megjegyezte, hogy francia zavargások jó példának tekinthetők az olyan szituációkra, ahol fontosak az ún. gyenge jelzések ("weak signals" - olyan jelzések, melyek megfigyelhetők ugyan, de a hatalom figyelmen kívül hagyja őket). Ilyen lehet a munkanélküliség, a gyengülő jóléti rendszer, az asszimiláció hiánya vagy az egyre erőteljesebb módszerek a sztrájkok terén.
Programok kellenek
#page#
Programok kellenek
Ezen jelzések Magyarországon is megfigyelhetőek a romákkal kapcsolatban. Lissack szerint a felülről lefelé irányuló akciók (azaz a központi kormányzati politikák) önmagukban nem segítenek. Javaslata szerint Magyarországnak ki kell egészítenie a meglévő roma programokat, elsősorban a közösségi vezetőkre és a potenciális oktatókra fókuszáló intenzív nyelvi és műveltségi oktatással. Fontos a pozitív helyi példák nyújtása, és a roma szociális hálózat összekapcsolása az ország többi részével. Lissack javaslata szerint intenzív lépéseket kellene tenni azért, hogy több száz roma diák sikertörténetét (például a számítástechnikában és a biotechnológiában) lehessen példaként állítani a közösség számára. További program lehet a nővér-, a tanárképzés, illetve ösztönzés a falvakba való visszatérésre. Az előadást követő vitán számos kérdés érkezett arról, hogy mit lehetne tenni a társadalomban széles körűen elterjedt előítéletek és diszkrimináció ellen.
Lissack megjegyezte, hogy több országban, közösségben - például a nagy egyesült államokbeli városok bandáinál, a szintén amerikai illegális latin bevándorlók közösségében, illetve a franciaországi első generációs fekete bevándorlók között - is számos párhuzam figyelhető meg. Michael Lissack végül megjegyezte, hogy a megoldást a legtöbb esetben a kis lépések jelentik.
