A korábban vártnál is sikeresebben zárta európai uniós mérlegét Magyarország. Míg egy két héttel ezelőtti kormányszóvivői tájékoztatón Baráth Etele, az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter 51 milliárd forintos nettó bevételről tudott beszámolni, a legfrissebb adatok arra utalnak, hogy a közösségbe befizetett, illetve az onnan kapott támogatások különbözete plusz 76 milliárd forintra rúg. Az EU és Magyarország közötti pénzügyi transzferek egyenlegét jelző nettó pozíció tehát nemhogy negatív lenne, de jelentős többletet mutat.
Egyes sajtóinformációk ennek ellenére arról szólnak, hogy hazánk negatív egyenleggel zárta a tavalyi évet. Ezen számítások azonban olyan mutatókat hasonlítanak össze, amelyek összevetése nem ad választ nettó pozíciónkra. Magyarország a költségvetés terhére 2004-ben 106,716 milliárd forintot fizetett be a közösségi költségvetésbe. Ugyanebben az időben (2004. december 31-ig) a magyar költségvetés bevétele az EU-s támogatásokból 183,196 milliárd forint volt. Ez a különbség jelzi a nettó pozíciót, amely több mint 76 milliárd forint 2004-re.
Danuta Hübner regionális politikáért felelős EU-biztos Magyarországot külön példaként említette, mint a közösségi források iránt leginkább érdeklődő és azokra az egyik legnagyobb arányban pályázó országot. Nyilatkozata szerint hazánkban alig hét hónap alatt 15 620 pályázat érkezett uniós pénzekre, amelyek közül 2004. november végéig 3 705 vált támogatottá. A mezőgazdasági szerkezetváltást támogató előcsatlakozási alap, a SAPARD rendelkezésre álló pénzeszközeiből felhasznált források hányadát tekintve Magyarország teljesítménye (23,40%) átlagosnak (23,58%) mondható. Ebből a szempontból a 2000-2004-es időszakban megelőztük Szlovákiát, Lengyelországot és Bulgáriát. Hazánk a legtöbb EU-s forrást a SAPARD keretében mezőgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatására, termékmarketingre, illetve a vidéki infrastruktúra fejlesztésére kapta.
