Ígéreteken és hangzatos szavakon kívül semmi nem történt. Nemzeti roma politika nem létezhet európai roma politika nélkül - jelentette ki Lévai Katalin, az EP Szocialista képviselőcsoportjának romaügyi szóvivője, a Jogi Bizottság tagja január 16-án Strasbourgban, amikor a képviselők a plenáris ülésen kérdéseket tettek fel a Bizottságnak a tervezett európai roma stratégiáról.

Véleménye szerint a 7-9 millió Európában élő roma többsége rossz szociális körülmények között, ugyanazokkal a gondokkal küzd, mint évekkel ezelőtt. Osztályrészük a kirekesztés, beilleszkedésük és foglalkoztatásuk megoldatlan, ráadásul a roma nőket többszörös diszkrimináció is sújtja. (A támogató vállalatoknak köszönhetően ebben a tanévben már 22 roma származású diák került be a tehetséggondozó programba. Hatszázhetvenen pályáztak.)

Lépések kellenek az erősödő radikalizmus ellen

2005 áprilisában az Európai Parlament felhívta az Európai Bizottságot a romák helyzetének javítására s akció program kidolgozására. Állandó probléma azonban, hogy a tagországok többsége a romákat nem tekinti országuk kisebbségének, helyzetükön lényegesen nem változtat - állítja Lévai Katalin. Szerinte az elmúlt év tapasztalatai inkább a radikalizmus megerősödését mutatják mind az új, mind a régi tagállamokban.

Éppen ezért a képviselő szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság ismerje el a romák nemzetközi kisebbségi státuszát, ösztönözze a tagországokat arra, hogy támogassák integrációjukat, így létrehozva egy európai roma stratégiát.

Az Európai Parlament és a szocialista frakció ennek érdekében cselekvési tervet indított el, melynek keretében konferenciákat, workshopokat, látogatásokat szervez a helyi romák, civil és kormányzati szervezetek bevonásával, hogy felhívják az európai közvélemény figyelmét a romák áldatlan helyzetére és annak orvoslására. (Gyermekjogi koordinátort, emberi jogokért és kisebbségért felelős biztosi posztot szeretne az EU.)