A bécsi székhelyű ügynökség 19 uniós tagországból gyűjtött adatokat, amelyek szerint összefüggés áll fenn a közel-keleti helyzet alakulása és az antiszemitizmus terjedése között. Franciaországban például 2002 és 2004 között meredeken emelkedett az antiszemita hátterű bűncselekmények száma, miközben tovább mérgesedett az izraeli-palesztin konfliktus. Ez a trend az egész unióban megfigyelhető - áll a jelentésben.
Megváltozott a tipikus antiszemitáról alkotott kép is; őt korábban a szélsőjobboldali, bakancsos-bomberdzsekis bőrfejű testesítette meg a sajtóban és a közvéleményben. Ma viszont ott van mellette az elégedetlen fiatal muzulmán, az észak-afrikai bevándorló és a baloldali, globalizáció-ellenes aktivista is.
Ausztriában - ahol tavaly a parlamenti választáson a szélsőjobb begyűjtötte a szavazatok közel egyharmadát - a 2004-2006 közötti időszakhoz képest 2007-ben megkétszereződött az antiszemita jellegű támadások száma, növekedett az idegengyűlöletből fakadó bűncselekmények száma, és erősödött a jobboldali szélsőségesség. A kutatók ugyanakkor nem találtak összefüggést a politikában és a sajtóban megjelenő antiszemitizmus és a zsidók ellen elkövetett bűncselekmények között. "Az elkövetők motivációja, valamint tetteik és az antiszemita beállítottság és ideológia közötti összefüggés nem világos, és mindezzel kapcsolatban nincsenek kellően alapos vizsgálatok" - áll a jelentésben.
Nem mindenki gyűjti az információkat
Az FRA munkáját nehezíti, hogy a különböző országokból származó adatokat nem lehet összevetni, mert nincsen egységes adatgyűjtési módszer. "A legtöbb uniós tagállamban nem is vezetnek hivatalos statisztikát az antiszemita incidensekről, és egyéb hivatalos vagy akár csak informális adatgyűjtést sem folytatnak a hatóságok" - áll a jelentésben.
Franciaországban és Csehországban például a belügyminisztériumban külön ügyosztály gyűjti az adatokat, és tanulmányozza a trendeket. Belgiumban a rendőrség nem regisztrálja hivatalosan az antiszemita bűntetteket, Dániában pedig egységesen kezelik az antiszemita és a más típusú bűncselekményeket - áll az alapvető emberi jogok helyzetét vizsgáló, 2007-ben létrehozott uniós hivatal jelentésében, amelynek részletes változata 2010-ben jelenik meg.