Szombat hajnalban Brüsszelben végül kompromisszumra jutottak az EU állam és korményfői, megszületett a megállapodás a 2007-2013-as közös költségvetésről. Ez ugyan csupán az összesített európai nemzeti össztermék 1,045 százaléka, szemben a nyáron, az Európai Bizottság által javasolt 1,24 százalékkal, de még így is 13 milliárd euróval jobb a múlt heti javaslatnál.

Számoltak

A kompromisszum nyertesei az új tagállamok, amelyek összesen 5,3 milliárd euróval többet kapnak a Blair által javasolt fejlesztési összegnél. Gyurcsány Ferenc kormányfő Klubrádióban tett számszerűsítése szerint Magyarország 22,3 milliárd eurót kap a hét év során, ami évente nagyjából 3,5 milliárd eurót jelent. (Ez nagyjából Budapest idei büdzséjének kétszeresét jelenti). A magyar félnek sikerült elérnie, hogy az önkormányzatokra jelentős pénzügyi terhet rakó áfafizetést sem kell nemzetei forrásból finanszírozni. A fejlesztési célú támogatásokat ráadásul a projektek költségeinek 85 százalékára fel lehet használni, ami szintén a pályázók helyzetét javítja, ezt 3,5 milliárd euró "nemzeti tehertől" mentesíti az országot - számolt a magyar miniszterelnök.

Veress János pénzügyminiszter még ennél is optimistább nyilatkozatott tett a Magyar Televízió Nap-Kelte című műsorában. "Egész Magyarország sikere, hogy olyan megállapodás született az EU hétéves költségvetéséről, ami jóval több pénzt hoz az országnak, mint amit korábban ajánlottak" - mondta a pénzügyminiszter szombaton és azt sem felejtette el, hogy a magyar küldöttség vétót jelentett volna, ha a brit javaslat nem változik. Veres szerint közös büdzsé elfogadásával jövőre nyáron már a II. Nemzeti Fejlesztési Terv új szabályai szerint készülnek a pályázatok, így két éven belül ötszörös nagyságú forráshoz jut az ország.

Franciák, németek

A kompromisszum nem jöhetett volna létre, ha Nagy-Britannia nem enged saját visszatérítéséből összesen 10,5 milliárd eurót, ami nagyjából a neki járó összeg 20 százalékát jelenti. Franciaország is támogatta a megegyezést, ami egyelőre nem bolygatja az agrárköltségvetést, de Chirac elnök beleegyezett, hogy 2008-2009-ben felülvizsgálják a közös költségvetés harmadát jelentő agrárpolitikát. Angele Merkel új német kancellár sem tett keveset a kompromisszumért, különösen a Lengyelországnak (és így a többi új tagállamnak) járó pénzek kiharcolásáért. Németország, Franciaország és Nagy-Britannia a költségvetés elfogadásával kissé jobban a zsebébe nyúl, emelve az utolsó, 2004-es bővítés költségeit. 

A BBC tudósítása szerint Kazimierz Marcinkiewicz lengyel kormányfő "Igen! Igen!" felkiáltással fogadta a megegyezést, ami révén országa 4 milliárd euróval többet kap az eredei javaslathoz képest.