Két rossz hírt is kaptak a magyar családok a fűtési szezon beköszöntével. Megtört a rezsicsökkentés lendülete, a lakossági gázárak esetén a szakemberek szerint a kormányzat elért a falig. Ráadásul az eddigi ígéretek ellenére most úgy tűnik, mégsem ad a kormány uniós támogatást a magyar otthonok rezsicsökkentő felújítására. (Pedig lehetne erre uniós forrást fordítani.)
Holott nagy szükség lenne a rezsiszámlák további csökkentésére: még mindig több tízmilliárdnyi a lakosság energiaszolgáltatói tartozása. Hiába minden rezsicsökkentés, ha a szigeteletlen falakon és szelelő ablakokon át az utcát fűtjük, az elavult kazánok meg zabálják az energiát. Az energiahatékonyság és szegénység összefügg. Közel egymillió háztartás tekinthető ma Magyarországon kifejezetten energiaszegénynek, akiknek választaniuk kell majd e télen is, hogy fűtenek vagy megveszik a legszükségesebbet maguknak és hozzátartozóiknak.
A lakások több mint kétharmada energetikai felújításra szorul. Az ezredforduló óta alig javult a magyar családok egy négyzetméterre jutó fűtési energiafelhasználása. Az elmúlt évtizedben a háztartások energiahatékonysági javulását tekintve az uniós tagállamok között nagy az elmaradásunk, az uniós átlagszám a magyarnál 2,5-szer magasabb.
„A rezsicsökkentő felújítások egyik legnagyobb gátját nem az igény, hanem a forrás hiánya jelenti. – mondta Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet munkatársa. Önmagukban a hitelprogramok nem jelentenek megoldást: a felújítani szándékozó háztartások mindössze 11%-a venne fel hitelt a beruházáshoz. Vissza nem térítendő támogatások nélkül csak azok fognak rezsicsökkentő beruházásokba fogni, akiknek van elég megtakarítása – és ők vannak kisebbségben. A legfrissebb banki felmérések szerint a lakosság kétharmada nem rendelkezik jelentős megtakarítással. Az energiahatékonyság ösztönzése közérdek. Elengedhetetlen ezért az állam hathatós szerepvállalása, széles körű, vissza nem térítendő támogatásokkal kombinált támogató programok formájában.”
