A GfK Csoport Gyógyszer- és egészségügyi kutatásokkal foglalkozó területének legutóbbi felmérése Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Szlovénia, Magyarország, Lengyelország, Románia, Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán részvételével készült. A felmérés eredményei többek között az egyes nemzetek állampolgárainak a hazájukban működő egészségügyi rendszerrel, az egészségbiztosítással kapcsolatos véleményére, továbbá arra világít rá, az egyes országokban milyen arányban veszik igénybe az önkéntes egészségbiztosítási konstrukciókat, azt önmaguk, vagy a munkaadók fizetik.
Egészségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos általános vélemények
Az adatok alapján elmondható, hogy a fennálló egészségügyi szisztémák megítélése meglehetősen változatos képet mutat a tizenkét vizsgált országban. Talán nem meglepő, hogy a tanulmányban viszonyítási alapként szereplő Ausztria lakossága a leginkább elégedett az országban jelenleg működő egészségügyi rendszerrel, hiszen a megkérdezettek 32 százaléka nagyon elégedett, további 53 százalékuk pedig saját bevallása szerint elégedett. Az elégedetlenkedők és nagyon elégedetlenek aránya legmagasabb Ukrajnában (75 százalék), Oroszországban (66 százalék), és Szlovákiában (66 százalék).
Magyarországon az egészségügyi ellátórendszerrel elégedettek aránya szinte teljesen megegyezik a reformokat pártolók arányával: a magyarok 49 százaléka tartja kielégítőnek a rendszert, 51 százalék elégedetlen. A magyar férfiak nagyobb arányban (53 százalék) elégedettek e tekintetben, mint a nők (45 százalék). Az ellátórendszer problémáit legnagyobb arányban a 40-49 évesek sérelmezik - 57 százalékuk fejezte ki elégedetlenségét.
Az ingyenes egészségügyi ellátás megítélése
A kötelező egészségpénztári szolgáltatások színvonaláról szintén a Lajtán túl élők nyilatkoztak a legpozitívabban. Az Ausztriában megkérdezettek 28 százaléka saját bevallása szerint nagyon elégedett, 57 százaléka pedig elégedett. Az ingyenes ellátás megítélését illetően a szlovénok, a csehek és horvátok pozitívabbak, mint a magyarok. A helyzetet legborúsabban újfent Ukrajna (73 százalék), Kazahsztán (72 százalék), Lengyelország (65 százalék) és az Európai Unióba igyekvő Románia (62 százalék) lakói látják, ezekben az országokban a legmagasabb az ingyenes ellátás színvonalával elégedetlenkedők aránya.
Hazánkban a lakosság mintegy fele - 48 százaléka - nagyon elégedett, illetve elégedett az ingyenes egészségügyi szolgáltatások szintjével, míg a megkérdezettek 53 százaléka tartozik azok közé, akik az ellátás minőségi javulására tartanának igényt. A férfiak és nők körében jelentős nézetkülönbség e tekintetben nem kimutatható. A férfiak körében 50-50 százalék az ellátást pozitívan és negatívan megítélők aránya. A hölgyeknél egy az arány 45-55 százalék, az elégedetlenek javára. Feltehetően életkori sajátosságból adódik, hogy a fiatalok körében Magyarországon magasabb az ellátással elégedettek aránya. Az 50. életév fordulópontnak tűnik: innentől kezdve az életkor növekedésével újra növekedésnek indul a szolgáltatások színvonalával elégedettek aránya.
Kiegészítő egészségbiztosítás
Kiegészítő egészségbiztosítás Szlovéniában a legnépszerűbb, ahol a lakosság több mint négyötöde tagja valamely egészségpénztárnak. Többségük (79 százalék) a biztosítási díjat saját maga finanszírozza, csupán 7 százalékuk részesül ilyen munkaadók által biztosított juttatásban.
Jellemző a magyar társadalombiztosítás helyzetére, hogy a lakosság mintegy negyedének - 24 százalék - van kiegészítő egészségbiztosítása - ebből 17 százalékot a munkaadók finanszíroznak. Kiemelkedően magas a kiegészítő egészségpénztárak szolgáltatását igénybe vevők aránya a 30-39 évesek körében (43 százalék) és a 60 éven felüli korosztálynál a legalacsonyabb (7 százalék).
