A 19-29 éves korosztályt érintő első felmérésben a megkérdezett fiatalok 51 százaléka már aktív kereső, 22 százalék pedig diák volt. Az országos 10,7 százalék körüli munkanélküliségi rátához viszonyítva magas, 24 százalékot ért a munkanélküliek aránya. A kutatásban részt vett fiatalok 15 százaléka rendelkezett legalább főiskolai diplomával, a munkanélküliség körükben csak 6 százalékos.
Bár ez a korosztály életének teljes vagy jelentősebb részét a rendszerváltás után élte meg, vállalkozásba eddig elenyésző hányaduk kezdett. Munkahelyét a válaszadók közel negyede nem érezte stabilnak, és mindössze 10 százalékuk gondolja csak azt, hogy könnyen találna magának új munkát. Az aktív dolgozók 37 százaléka veszi fontolóra egy időre a külföldi munkavállalás lehetőségét, a diákok körében ez az arány 59 százalék.
A felmérés azt mutatja, hogy a felsőfokú tanulmányok végzéséhez a szülőkön túl valamilyen külső forrásra is szükség van. A tanulók közel háromnegyede vállal legalább alkalmanként munkát a tanulás mellett, diákhitelt 17 százalékuk vett fel.
A fiatalok túlnyomó többsége használ bankkártyát és van folyószámlája, hitelt 19 százalékuk vett már fel, közülük 95 százalék számára gondot jelent a törlesztés. Megtakarítással csak a megkérdezettek 34 százaléka rendelkezett, és jelentős eltérés mutatkozott ezen a téren a keleti és nyugati országrész között. Előbbiben a válaszadók 24, utóbbiban 47 százaléka tesz félre.
A megtakarítással rendelkező megkérdezettek 67 százaléka legfeljebb 3 hónapig tudna megélni a megtakarításaiból, ami elgondolkoztató adat a jelenlegi, gyakran több mint egy éves álláskeresési időhöz képest. Az elégedettség és kilátások – összevetve a többi vizsgált komponenssel – a pénzügyi helyzet terén komorabb képet festenek: csupán a megkérdezettek 13 százaléka érezte úgy, hogy elégedett pénzügyi helyzetével, és abban nem is várható romlás.
„A fiatalok konkrét megtakarítási céljai között első helyen szerepel a lakás. A következő három évben csak 12 százalékuk tervez biztosan vagy valószínűleg lakásvásárlást. Akik fontolgatják az ingatlanvételt, azoknak 65 százaléka kalkulál úgy, hogy ehhez kisebb-nagyobb hitelfelvételre kényszerül majd" – mondta el dr. Bába Ágnes.
"Ezzel szemben magas a hitelek elutasítottsága, a megkérdezettek 49 százaléka nem szeretne eladósodni. Nagy kérdés, hogy a 19-29 éves korosztály, akiknek lakásgondja az életkezdés miatt a legégetőbb, miként tudja majd leküzdeni a hitelekkel szembeni ellenérzését, amelyet vélhetően a szülők elmúlt években megélt nehézségei táplálnak. Ennek ellenére azt gondolom, hogy a lakáshitelezés középtávon ismét jelentős növekedést tud majd felmutatni, ezt mutatja a részindex is” - tette hozzá a szakember.
Elégedetlenség, de pozitív kilátások
A jelennel inkább elégedetlenek a fiatalok, a jövővel kapcsolatos elképzeléseik azonban kifejezetten optimisták, 67 százalék számít pozitív változásra. A pozitív kilátásokból nem vesz vissza az a tény sem, hogy a magyar gazdaság kilátásait 87 százalékban ítélték meg kedvezőtlennek. Összességében a fiatalok több mint fele tartja magát inkább optimistának, ezt az értéket a diákok válaszai felfelé, a munkanélkülieké lefelé húzzák.
