Az EP gazdasági szakbizottságának május 20-i strasbourgi meghallgatása során Edward Scicluna képviselő az észt euró bevezetéséről jegyzett parlamenti jelentés felelőse megjegyezte: „nagyon jelentős, hogy egy ilyen kis ország kopogtat az euróövezet ajtaján a legsúlyosabb pénzügyi, a gazdasági és társadalmi válság idején". Jelentéséről júniusban szavaz az EP egésze.

Feltételek

A jelentés szerint Észtország teljesíti az euró bevezetésére vonatkozó feltételeket. Az alacsony infláció mellett az észt korona az elmúlt két évben stabilnak mutatkozott, és az ország erősen integrálódott a tágabb értelemben vett európai gazdaságba; kereskedelmének nagy részét az Európai Unió tagállamaival bonyolítja.

Gay Mitchell, a jobbközép Európai Néppárt ír képviselője üdvözölte azt a tényt, hogy „egy ilyen kis ország részévé válik az eurónak, ilyen vad spekuláció idején". A felszólaló dicsérte az ország „lenyűgöző teljesítményét", hangot adva abbéli reményének, hogy Észtország a térség zászlóshajója lehet, megmutatva a többi balti államnak, hogy ha „teljesíted a követelményeket, akkor csatlakozhatsz".

Számos EP-képviselő osztotta azt a nézetet, mely szerint Észtország euróövezeti csatlakozásának legszembetűnőbb eleme a szomszédos Lettországra és Litvániára gyakorolt pozitív húzóhatás lehet. Artūrs Krišjānis Kariņš lett képviselő gratulált északi szomszédjuknak, hozzátéve: ez „fontos jelzés a régióban".

Az euró ára

Néhányan azonban úgy vélték, túl magas árat fizetnek az észtek a közös valuta bevezetéséért. A meghallgatás után weboldalunknak nyilatkozó görög, baloldali Nikolaos Chountis elítélte az észt kormány gazdaságpolitikáját, amely „annak érdekében, hogy megfeleljen e kritériumoknak túl magas munkanélküliséghez, alacsony bérekhez és társadalmi egyenlőtlenséghez vezetett".

Észtország volt pénzügyminisztere, a szocialista Ivari Padar elmondta, hogy Észtország már régóta betartja a maastrichti konvergencia-kritériumokat. „Kezünkbe vettük a költségvetést, hogy képesek legyünk csatlakozni euróövezethez" - mondta. Az euróövezetbe azok a tagállamok nyerhetnek felvételt, amelyek rendezett államháztartással és alacsony kamatlábakkal rendelkeznek, és amelyeknek pénzügyekkel kapcsolatos nemzeti jogszabályai összhangban vannak az uniós joggal. További feltételt jelent az ár- és az árfolyam-stabilitás.

Az euróövezethez legutóbb Szlovákia csatlakozott 2009-ben. A közös valutát napjainkban az 500 millió fős uniós lakosság közel kétharmada, mintegy 329 millió ember használja a mindennapok során fizetőeszközül.

Forrás: EP Sajtószolgálat