A fiatalok körében még mindig a Youtube számít a zenehallgatás legelterjedtebb platformjának (a hazai válaszadók 88 százalékának ez a zenehallgatás fő felülete), de egyre elterjedtebbek a különböző streaming oldalak is – derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület legfrissebb felméréséből. 2017-hez képest jelentős csökkenés tapasztalható az illegális letöltéseknél, 64 százalékról 43 százalékra csökkent az online letöltések aránya. A több mint 20 százalékos visszaesés hátterében a streaming szolgáltatások állnak, amelyeket a válaszadók 31 százaléka választja – amelyek közül 82 százalékkal a Spotify a legnépszerűbb. A kutatásból kiderült, hogy a zenei streaming szolgáltatást használók körében 14 százalékkal kevesebb lett az illegális letöltők aránya.
A filmeknél is csökkenés figyelhető meg: 2017-ben a fiatal felnőttek 64 százaléka választotta az illegális letöltést, ami 2020-ra 45 százalékra esett. A különböző ingyenes streaming platformok, mint a Videa, Youtube vagy Indavideó használata is visszaszorulóban van: az előző kutatáshoz képest 8 százalékpontos csökkenéssel 44 százalék választja ezt a filmnézési módot. Ezzel szemben az előfizetéses szolgáltatásokat (pl. HBO GO-t, Netflix-et, MyTV-t) használók aránya 19 százalékról csaknem duplájára, 34 százalékra emelkedett.
A HENT kutatása a 18-26 évesek letöltéssel kapcsolatos szokásait és motivációit vizsgálta. Míg a legnépszerűbbnek számító YouTube downloader-nél 71-ről 58 százalékra csökkent a felhasználók aránya, addig a torrentes letöltéseknél 55 százalékról 37 százalékra esett vissza az illegális fogyasztás. Ezzel párhuzamosan megnégyszereződött (16 százalék) azoknak a száma, akik semmilyen illegális módon nem töltenek le online tartalmakat. A kutatás szerint a kalózkodók főleg az egyszerű és gyors hozzáférés miatt töltenek le illegálisan tartalmakat (78 százalék), de az ingyenesség is szerepel a motiváló tényezők között (75 százalék). Sokan arra hivatkoztak, hogy azért választják az illegális letöltést, mert máshonnét nem tudják megszerezni az adott tartalmat. 2017-ben a fiatalok 56 százaléka, 2020-ban pedig 67 százalékuk jelölte meg ezt a válaszlehetőséget. A fiatalok negyede emellett úgy nyilatkozott, nem érdekli őket a tartalmak elhelyezésének jogszerűsége. A felmérés szerint a vizsgált korcsoport hetede költ pénzt a különböző letölthető digitális tartalmak megszerzésére, közülük is a városokban élők körében nagyobb a fizetési hajlandóság. Az online játékok esetében is nőtt a letöltők száma (férfiaknál 22, nőknél 6 százalék).
Konklúziók a koronavírus-járvány kapcsán
A HENT 2020-as kutatása az koronavírus-járványhatásait is vizsgálta. A tanulmányból kiderült, hogy a pandémia következtében általánosan megnőtt az internet használat: a válaszadók több mint egyharmada (35 százaléka) arról nyilatkozott, hogy jelentősen több hírt olvas, mint korábban, 63 százalékuk pedig a tanuláshoz használta többet az online forrásokat. A vizsgált korosztály egyedül az online vásárlás kapcsán jelzett csökkenést (24 százalék), a megkérdezettek 51 százaléka pedig arról számolt be, hogy nem változtak meg online vásárlási szokásaik a járvány miatt. Emellett jelentős erősödés figyelhető meg a filmnézés és zenehallgatás intenzitása terén is: a fiatal felnőttek 56 százaléka jelezte, hogy több filmet nézett, 43 százalékuk pedig, hogy több zenét hallgatott az elmúlt időszakban. A tanulmány a járvány miatt ingyenesen elérhetővé tett online tartalmak fogyasztását is felmérte. A fiatal felnőttek 38 százaléka nézett meg, vagy használt valamilyen, a koronavírus miatt ingyenessé tett online tartalmat, amelyek közül a filmek voltak a legnépszerűbbek. A demográfiai tényezőket is figyelembevéve azt látszik, hogy a férfiak voltak a filmek elsődleges fogyasztói, illetve a budapestiek körében a külföldi, a kisebb települések lakói között pedig a magyar filmek voltak a legkedveltebbek.
