A három jelentés külön-külön veszi górcső alá a természeti katasztrófák és a mezőgazdaság, a környezetvédelem, illetve a területfejlesztés összefüggéseit.

A környezetvédelmi szempontokkal foglalkozó Estrela-jelentés szerint "Európában, ezen belül Közép- és Kelet-Európában jelentősen nőtt az árvizek száma és nagyságrendje", és "erőfeszítéseket kell tenni az előrejelzés és megelőzés javítása érdekében - ideértve az ármentesített belvizes területek és part menti vizes élőhelyek helyreállítását -, valamint a lakosságot a küszöbönálló árvizekre figyelmeztető és a kitelepítésüket biztosító rendszerek javítása érdekében".

A jelentés kitér arra, hogy a 2002 nyarán bekövetkezett közép-európai áradások alkalmával létrehozott (2012/2002/EK tanácsi rendelet) szolidaritási alap nem teljesítette az elvárásokat", ezért átalakításra szorul.

A szolidaritási alappal foglalkozó jelentés szerint az alap kiterjedne a terrortámadások, a jelentős egészségügyi válsághelyzetek, környezeti, ipari és technológiai katasztrófák következményeinek kezelésére, felszámolására is. 

A szolidaritási alap évi 1 milliárd euróval támogathatná ezt a tevékenységet. Ebből a katasztrófa sújtotta tagállamok, illetve tagjelöltek részesedhetnének.

Surján: hatékony, gyors szolidaritási alapot

A jelentések csütörtök délelőtti vitájában felszólalt a néppárti Surján László. Surján elmondta, a költségvetési szakbizottság hatékony szolidaritási alapot szeretne, amely csökkentené az elszenvedett kárt, gyorsan rendelkezésre állna, és a rugalmassági eszközbe tartozna.

Surján nagy jelentőségűnek nevezte, hogy Brüsszelre adott esetben ne vízfejként, hanem segítő jobbként tekintsenek az emberek. A képviselő ezért is hibának tartja a felvetődött "szűkkeblű javaslatokat".

Hegyi: közös árvízvédelmi programokra van szükség

A szocialista Hegyi Gyula szerint Magyarországon az árvizek jelentik a legfőbb - de nem egyedüli - természeti veszélyt. Mivel az árvizek nem ismernek határokat, az országok közötti, európai együttműködés elengedhetetlen, az uniós országoknak közös árvízvédelmi programokat kell létrehozniuk, árvízkockázati térképeket kell készíteniük - tette hozzá a képviselő.

Hegyi azt mondta, az emberi tevékenység nagymértékben hozzájárul a katasztrófák gyakoriságához és pusztító hatásához, a természeti katasztrófákat pedig gyakran még pusztítóbb környezetszennyezés követi.  Az európai szolidaritási alapnak elő kell segítenie, hogy megelőzhetőek legyenek a természeti katasztrófák következtében fellépő környezetszennyezések - vélte a képviselő.