A fejlődés motorja a Lidl, amely egyetlen év alatt 51 egységből álló hálózatot alakított ki, 2004 novemberi piacra lépése óta. Ugyanakkor a legnagyobb hálózatot működtető Plus 7-tel növelte üzletei számát 164-re. A Penny 6-tal és a Profi 4-gyel bővített, így előbbi 148, utóbbi pedig 71 egységnél tart.
Keresett élelmiszerek az erősségeik
A bolttípus terjeszkedése következtében a hazai élelmiszer-kiskereskedelemből a diszkont csatorna piaci részesedése a 2003-ban regisztrált 13,2 százalékról 2004-ben 14,5-re nőtt, és 2005-ben várhatóan 16 százalék körül alakul, az ACNielsen előzetes adatai alapján.
Közben a modern kiskereskedelmi csatornák terjedésének másik motorja, a hipermarket is igyekszik lépést tartani. A legnagyobb eladóterű üzletekből összesen 15-öt nyitottak tavaly, és így számuk 92-re nőtt 2005 decemberére. A Tesco hipermarket hálózata 53 egységet számlál, az Interspar 21-et, az Auchan 10-et, a Cora 7-et, míg a CBA 1-et működtet.
A kiskereskedelem versenyében a jelenlegi helyzet egyik érdekessége, hogy a legtöbb háztartási vegyi árunál a diszkontok forgalmi súlya elmarad az átlagtól, mivel a hipermarketek mellett a drogériákkal is versenyezniük kell. Viszont élelmiszernél - főként az alapvető cikkeknél - a diszkontok már nagyobb részaránnyal bírnak a teljes kategória forgalmából. S kimondottan erősek a nagy forgalmú élelmiszer kategóriákban, mint például a húskészítmény, tejtermék vagy szomjoltó ital.
Kulcsszerepet játszanak a magyarországi diszkontok a kereskedelmi márkás termékek további térnyerésében. Egyre nagyobb hányad jut rájuk a forgalomból, és ha a növekedés trendje nem lanyhul, akkor egy-két év múlva a diszkontok pénztáránál minden harmadik forintot kereskedelmi márkás termékekért fizetnek ki a vásárlók.
Árelőny
#page#
Árelőny
A diszkontok gyors fejlődése nem magyarországi sajátosság. A hazánkban tapasztaltak ugyanis beleilleszkednek a nemzetközi trendekbe, amelyek alapján Jean-Jacques Vandenheede, az ACNielsen európai kereskedelmi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese a következőt prognosztizálja:
- miután az európai diszkontok 2004-ben 100 milliárd eurós forgalmat értek el, a rákövetkező három évben további 20 milliárd euró áramlik át ebbe a kereskedelmi csatornába
- az elmúlt tíz év során a diszkontok forgalmának átlagos növekedése elérte a 7 százalékot, miközben a többi bolttípus általában azért küzdött, hogy eladásaival követhesse az inflációt
A világon az első diszkont áruházat 1962-ben nyitotta meg az Aldi Németországban, ahol ma az európai diszkontok értékesítésének 40 százalékát bonyolítják le. Ez egyben azt jelenti, hogy az eladások nagyobb része Németországon kívül zajlik le - állapítja meg az ACNielsen szakértője.
Évi 750 euró
Ha a gyártói márkás termékeket forgalmazó boltláncokkal összehasonlítjuk a kemény diszkontokat, akkor utóbbiak árelőnye körülbelül 50 százalékot ér el. Ez évente például 750 euró megtakarítási lehetőséget jelent az Aldi átlagos vásárlója számára, Németországban. Érzékeljünk bármilyen nagy árkülönbséget, az önmagában még nem magyarázat az üzlettípus óriási kedveltségére. A diszkontok varázsának okait az ACNielsen kereskedő és gyártó vállalatok vezetőivel tartott több mint 100 workshop alapján tárta fel, és a siker három pillérét definiálja - mutat rá Jean-Jacues Vandenheede.
Szerinte első pillér a vásárlók és fogyasztók szociológiai szempontú változása. Második a bizalom a diszkont választéka és a termékek minősége iránt. Harmadik pedig a bolthálózat sűrűsége, illetve elérhetősége.
