A finn gazdaságra az Európai Unió egészét meghaladó ütemű, de az utóbbi két évben jelentősen visszaesett fejlődés a jellemző. 2003-ban a munkanélküliségi ráta továbbra is a Finnországban jellemzően magas 9% körül volt, az infláció üteme a 2002-es 1,8%-ról tovább mérséklődött, 0,9%-ot tett ki. Az államháztartás egyenlege - akárcsak a korábbi években - többletet mutatott (2,9%). Az előző évi 2,2%-oshoz képes igen szerény, ugyanakkor európai uniós viszonylatban jónak mondható 1,3%-os GDP bővülés elsősorban az eurózóna finn külkereskedelemben elfoglalt alacsony részesedésének, illetve a belső magánfogyasztás bővülésének (3,8% az előző évhez képest) köszönhető. Az ipari termelés mindössze 0,7%-kal növekedett, a beruházások 1,1%-kal csökkentek.

Az elmúlt évben alakult új kormány Finnországban egyebek között a gazdaság élénkítését és ennek nyomvonalán 100 ezer új munkahely létrehozását tűzte ki célul. A magas munkanélküliség ezt indokolttá is teszi, ugyanakkor a munkavállalók által kivívott magas bérszínvonal miatt a nagyobb cégek termelés-kihelyezés következtében több főt alkalmaznak külföldön, mint Finnországban. A külső feltételek kedvezőtlenek, az eltelt idő rövidnek bizonyult eddig ahhoz, hogy a cél irányába érdemi elmozdulásról lehetne beszélni.

Az EU kibővülése – elsősorban a szomszédos Észtország csatlakozása – arra késztette a kormányt, hogy csökkentse a társasági adót, az alkohol- és a gépkocsiadót. Az adócsökkentés hatására az infláció tovább csökken és az idén 0% közelében lesz. Aggodalom tapasztalható a tekintetben, hogy egyes finn cégek adózási okokból átteszik a székhelyüket kedvezőbb adózási feltételeket nyújtó országokba.

Finnország külkereskedelmi áruforgalma az elmúlt évben lényegébe véve stagnált. A forgalom szinten maradása a kivitel 2%-os csökkenése és a behozatal 2%-os emelkedése mellett jött létre. A hagyományos kiviteli többlet következésképpen mérséklődött, de még mindig a 10 milliárd euró közelében maradt. A 46,2 milliárd eurós kivitelből az EU tagországok 53%-kal részesednek. A legnagyobb felvevő piac Németország maradt (5,5 milliárd euró, 11,8%-os részesedés ), annak ellenére, hogy a kivitel 3%-kal csökkent. A Németországból származó behozatal szinten maradt és 5,4 milliárd eurót tett ki.

A forgalom ország szerkezetében figyelemre méltó elmozdulások figyelhetők meg. Az egyik legjelentősebb az orosz viszonylatban jelentkezik, ahol mind a kivitel (3,5 milliárd euró, +11%), mind a behozatal (4,4 milliárd euró, +22%) igen dinamikusan nőtt. A behozatal növekedésében szerepet játszottak a 2003 első hónapjaiban tapasztalt rendkívül kemény tél miatti megnövekedett energia igény, valamint a magasabb energia árak. Másik jellemző példa Kína. Itt is erős kiviteli (1,3 milliárd euró, +5%) és behozatali (1,6 milliárd euró, +25%) növekedést regisztrált a statisztika. A finn külgazdasági terjeszkedésnek két fő célpontja a hosszabb távon fejlődőképes és óriási piacot reprezentáló Oroszország és Kína. Az említett számok mutatják, hogy a cégek jól ki tudják használni az adott országok növekedési potenciálját.

Egészen más jellegű változást mutat az USA-val folytatott kereskedelem. Itt mind a kivitel (3,75 milliárd euró, -11%), mind a behozatal (1,7 milliárd euró, -27%) esetében súlyos visszaesés látható. A visszaesés ellenére, illetve inkább annak hatására a finn kivitel 2 milliárd euróval haladja meg a behozatalt. A finn export visszaesésére némi magyarázatot ad egy nagy hajó átadásának elcsúszása, amelynek értéke a magyar kivitel értékének körülbelül a dupláját teszi ki. Nem véletlen, hogy – az egyébként nagyon aktív külgazdasági miniszter – egyebek között az USA-ba is ellátogatott az év végén. Finnország céltudatosan törekszik a bilaterális kapcsolatok probléma mentességének fenntartására, részben exportpozícióik megőrzése érdekében. Az USA részéről kedvezően fogadták, hogy Finnország (ha csekély összeggel is: 5 millió euró) donorként jelentkezett az iraki ujjépítési programban. Finn értékelés szerint lehet összefüggés e tény és a között, hogy a Nokia első európaiként kapott iraki megrendelést.

A finn statisztika szerint a közép-kelet-európai térség országaiba a finn kivitel 1 %-kal csökkent, a behozatal 10 %-kal nőtt. Ezáltal a térség súlya a finn külgazdaságban enyhén nőtt. A változások ellenére a finn kiviteli többlet ezekbe az országokba még mindig 1 milliárd euró. Magyarország esetében van a legnagyobb változás, mert itt a legmagasabb a behozatalban a növekedés (51%), és első esetben fordul elő, hogy (csekély) magyar kiviteli többletet jelez a finn statisztika. Érdemes megjegyezni, hogy a Magyarországból származó import a Lengyelországból származó finn importnál is több.

Az áruforgalmi statisztika szerint 2000 és 2003 között a magyar kivitel évről-évre dinamikusan nőtt, közel megháromszorozódott, míg a behozatal lényegében kis ingadozásokkal szinten maradt. Mindezek összetevőjeként az egyenleg erőteljesen a kiegyenlítődés irányában mozdult el. (A finn statisztika tavaly már nagyon enyhe magyar aktívumot mutatott.) A tavalyi esztendőben a magyar kivitel átlagos növekedését messze meghaladóan nőtt a Finnországba irányuló magyar export értéke. 2004 első öt havában ugyanakkor megtorpant a növekedés, sőt, az előző év azonos időszakához képest 15%-kal visszaesett a kivitel értéke (a behozatal 10%-os növekedése mellett).

Az áruforgalom alakulásában a korábbi évekhez hasonlóan döntő szerepet játszanak a Magyarországon megtelepedett multinacionális cégek. A magyar kivitelben vezető szerep jut a Nokiának és az Elcoteqnek. A Nokia által bejelentett fejlesztés eredményeként nagy valószínűséggel 2006-ban a Nokia lesz a legnagyobb magyar exportőr. A legjelentősebb magyarországi finn munkaadó, az Elcoteq két pécsi gyára újra teljes kapacitással működik. A Nokia kétezer alkalmazottal - 1300 Komáromban, 700 a budapesti kutatás-fejlesztési központban - dolgozik. 2004 januárjában született döntés a komáromi gyár bővítéséről, amelynek kapacitása két év alatt duplájára nőhet. A Perlos - a Nokia egyik legfontosabb beszállítója - komáromi gyárát teljes kapacitással üzemelteti, 500 fős dolgozói létszámmal. A magyarországi piacon további nagybefektetőknek számító cégek vannak jelen: a Fortum (erőművek), a Tammerneon, a Helkama, a Starplast (gépipar) a Hackman (evőeszközgyártás), az ICM Nemzetközi Építőipari Management Rt. (korábban Lemminkäinen) a Helvar és a Stokvis (alkatrészgyártás). A sikerek mellett megemlítendő ugyanakkor, hogy 2003-ban az Uponor cég kivonult Magyarországról, mivel hazánk már nem tartozik az olcsó bérszínvonalú országok közé.