A cseh államfő nyilatkozatában azt állította, hogy az alkotmánybíróságnak ezzel a döntésével már előre számolt, és egyből bírálta is a testületet. "Az alkotmánybíróság látlelete nem egy semleges jogi elemzés, hanem a Lisszaboni Szerződés elfogult politikai védelme..." - jelentette ki Václav Klaus, aki az alkotmánybíróság döntésének indoklását "nem megfelelőnek és konfrontatívnak" minősítette.

A cseh köztársasági elnök megismételte néhány korábbi kifogását az európai dokumentummal kapcsolatban. "A Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után - az alkotmánybíróság politikai véleménye ellenére - a Cseh Köztársaság megszűnik szuverén állam lenni" - húzta alá a vezető cseh politikus. Klaus legutóbb ahhoz a feltételhez kötötte a Lisszaboni Szerződés aláírását, hogy Csehország kapjon mentességet a dokumentumhoz csatolt európai alapjogi charta hatálya aló. Szerinte csak így lehet megakadályozni, hogy a II. világháború után kitelepített szudétanémetek esetleg visszakövetelhessék elkobzott vagyonukat. Az Európai Unió múlt heti csúcstalálkozója a mentességet megszavazta.

Az alkotmánybíróság 17 jobboldali szenátor beadványa alapján azt vizsgálta meg, hogy a Lisszaboni Szerződés összhangban van-e a cseh alkotmánnyal. A taláros testület arra a következtetésre jutott, hogy igen, s ezért a dokumentum ratifikálása Csehországban lezárható. Pavel Rychetsky, az alkotmánybíróság elnöke közölte, hogy a testület 15 tagja egyhangúlag döntött az ügyben, senki sem fogalmazott meg különvéleményt.