A vezetők közel nyolcvan százaléka nem szívesen dolgozik számára ismeretlen emberekkel, és közülük minden második nem vállalna vezetői szerepet ismeretlen környezetben - állapította meg a tanulmány, melyben 350 magyar, a magán-, a köz- illetve non-profit szektorban tevékenykedő, vezető beosztású személyt kérdeztek meg.

A felmérés szerint a vezetők egyharmada nem szívesen irányít olyan embereket, akik nem tartoznak közvetlen hatáskörükbe, ugyanakkor a megkérdezettek döntő hányada szerint a jövőben éppen azok lesznek sikeresek, akik képesek lesznek a saját szervezetük és szektoruk ismert és megszokott határain túl is hatékonyan működni.

A felmérés legfontosabb tanulsága, hogy a hazai vezetőknek nincs elegendő önbizalma ahhoz, hogy saját hatáskörükön kívül is megpróbáljanak fellépni céljaik teljesülése érdekében, noha éppen ezt tartják a jövő egyik legfontosabb kihívásának - állapította meg Holtzer Péter, a Common Purpose Magyarország elnöke. A vezetők tehát tisztában vannak azzal, hogy működési területükön kívül is szükség van az együttműködésre (akár ismeretlen, másképp gondolkodó emberekkel is), de vagy nem szívesen teszik ezt meg, vagy csak nehézségek árán képesek erre. (Ide kapcsolódik, hogy nem hagyják magukra a cégvezetőket, hiszen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tanácsadásra várta őket)

A kutatás eredményei szerint azoknak a készségeknek a fontossága nő a jövőben a leginkább, amelyek a különböző területeken dolgozó emberek hatékony együttműködéséhez szükségesek, ilyenek például a szervezeten kívüli hálózatépítés, ellentétes véleményt valló embereket tömörítő csapatok összefogása és irányítása, illetve a vezető hatáskörén kívül eső személyek, szervezetek eredményes befolyásolása. Saját bevallásuk szerint a hazai vezetők számára éppen ezek a készségek okoznak problémát, így elképzelhető, hogy szervezeteik a jövőben súlyos problémákkal lesznek kénytelen szembenézni.

Bár a legalapvetőbb képességek közé sorolták, minden második vezető számára nehézséget jelent komplex helyzetekben a megfelelő megoldás megtalálása. Legtöbben az irányításuk alatt álló szervezet működésének és funkcióinak mély ismeretét jelölték meg a legkönnyebb feladatként, bár a megkérdezettek negyede számára ez is nehézséget jelent. Ezenkívül elenyészően kevés vezető (mindössze 7 százalék) érzi magát nagyon felkészültnek a jövő kihívásaival szemben.

A jelenlegi kedvezőtlen helyzet Svékus Márton, a Common Purpose Magyarország igazgatója szerint csak akkor változhat, ha a vezetők hajlandóak és képesek lesznek kilépni abból a komfortzónából, melyet például az irányításuk alatt álló csapat, szervezet biztosít számukra.

Hosszú távon így épülhetnek ki a vezetők között olyan turbulens (azaz másképp gondolkodó, de támogató emberekből álló) hálózatok, melyek segítségével lerombolhatóvá válnak a különböző szervezetek közötti falak, és megoldások születhetnek komplex problémákra. Fontos feltétel továbbá, hogy a vezetők alkalmazottaik számára is lehetőséget biztosítsanak a csapatokat, osztályokat és intézményeket átívelő együttműködésre, és a komfortzónából való kilépésre buzdítsák őket.

A magyarországi felmérés eredményei egyébként szinte teljesen megegyeztek a témában végzett brit vizsgálatéval. A vezetők - csakúgy, mint Nagy-Britanniában - sajnos vagy önbizalom nélkül közelítik meg a kihívást, vagy ami még rosszabb, gyakran meghátrálnak - állapították meg a felmérést készítők.