jNagyon pozitívan fogadták a tavaszi kormánydelegációt is, amelynek egyik legfontosabb célja az információs technológiai szektorral való találkozás volt. Csak reménykedhetünk abban, hogy a kormányfőváltással nem halványul el a az információs technológiai iparág iránt tanúsított megkülönböztetett figyelem. A nagykövettől megtudtuk, hogy a látogatás információs társadalomra és gazdaságra való hangolása nem volt véletlen.

- "Magyarország jövője az információk gyűjtése." "Nagy fontosságú az egészségügyi rendszer, a közigazgatás, az oktatás informatizálása." Teljesen új, előzmény nélküli jelmondatok hangzottak el az azóta már leköszönt miniszterelnök szájából az ötnapos májusi látogatás során. Az információs, tudásalapú társadalom kiépítésében elkötelezettek alig hittek a fülüknek. Addig ugyanis nem érzékelték a szektor kiemelkedő jelentőségének megértését a kormányzati oldalon.

- Az Egyesült Államokban a magyarokat a tudományban, a világ tudásának előmozdításában kiemelkedő állampolgáraink eredményei alapján ítélik meg. Magyarországról - nem utolsósorban Teller Edének, Andy Groove-nak vagy Leslie Vadásznak köszönhetően - egy tudásalapú ország imázsa alakult ki. Az Egyesült Államok a következő évtizedekben továbbra is biztosan a technológiai fejlődés élvonalában lesz. Az informatikai forradalom folytatódik, és van néhány olyan új terület, amely igencsak kecsegtető. Az egyik ilyen a biotechnológia, a másik pedig a nanotechnológia. Nagy számban vannak jelen Magyarországon olyan technológiai cégek, amelyek a jól képzett, matematikai írástudás birtokában lévő munkaerőre épülnek. Magyarországnak mindezek alapján más lehetősége nincs, mint hogy erősen a technológiaorientált ágazatokra koncentráljon. Magától értetődő, hogy a rólunk kialakult megítélést és a világ és az USA fejlődési folyamatát össze kell kapcsolnunk, és ki kell aknáznunk az ország előnyére.

- Innen végtelenül egyszerű a logikai kapcsolat. Ennek kommunikációja viszont már nem tűnik olyan könnyűnek.

- A delegáció programjainak előkészítése kapcsán rengeteget egyeztettünk a szilícium-völgyi számítástechnikai órásokkal. Fel kellett térképeznünk, mely cégek azok, amelyek még nincsenek jelen itthon, de jó eséllyel pályázunk arra, hogy idehelyezzék kutatás-fejlesztési vagy elektronikai központjaikat. Hihetetlen tartalékok vannak még a két ország tudásintenzív együttműködésében. Nagyon nagy a kereslet arra a tudásra, amelyet a hazai informatikai cégek tudnak nyújtani, akár beszállítóként, akár együttműködő, egyenrangú partnerként. Nekem meghatározó volt az a két év, amelyet a magánszférában töltöttem el, a NATO-nagyköveti megbízatásom és a washingtoni kinevezésem között. A tanácsadó cégemnek rengeteg kaliforniai és San Francisco környéki vállalattal volt intenzív kapcsolata. Én akkor értettem meg, hogy Magyarországnak milyen hihetetlen tartalékai vannak a technológiaintenzív, tudásalapú tevékenységek terén. Nagykövetként pedig az a feladatom, hogy segítsem a gazdasági együttműködést és ebben szívügyemet, a kifejezetten technológiaalapú tevékenységeket. Azt is lehet mondani, hogy a kormányzati elképzelések és az én tapasztalataim szerencsésen találkoztak. Mindenképp hadd hangsúlyozzam: nem az volt a célunk, hogy eltereljük a figyelmet Irakról és a vízumkérdésről. Mert ilyen kritikát is hallottunk.

- A politikai tartalom megítélése nem a Piac és Profit témája. Az amerikai látogatás közvetlen gazdasági haszna viszont nagyon érdekli a hazai vállalatokat. Melyik technológiai iparág kapott vagy kap az USA-ban a közeljövőben megkülönböztetett figyelmet?

- A látogatáskor és azóta is nagyon fontos feladatomnak érzem, hogy világossá kell tenni amerikai üzleti partnereink számára, valamint az amerikai gazdaság döntéshozói számára, hogy az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi, üzleti kapcsolat az EU-csatlakozás után is ugyanolyan fontos marad Magyarország számára. Az amerikai működő tőke nagyságrendje hazánkban durván tizenkétmilliárd dollárra tehető. Ezen összeg növelésének legígéretesebb területe az információs technológia. Az úgynevezett vivőágazatoknak: a számítástechnikának, a távközlésnek és az autóiparnak a legígéretesebb láncszeme kétséget kizáróan a számítástechnika. A többi iparág fejlődését is a számítástechnikai fejlődés generálja. Tehát a technológiai iparágak országunkba csábításának "mézesmadzagja" a tudásintenzivitásunk. Magyarország az elmúlt tizenöt évben hihetetlen sikereket ért el például az autóipar területén. Ez is megalapozza a bizalmat, s innen is át lehet lépni a technológiai iparágakba. Ehhez járul még az is, hogy a technológiai iparágakhoz nemcsak versenyképes munkaerő kell, hanem kulturális közeg is, és olyan oktatás, amely kitermeli a jövő informatikai zsenijeit.

- Vannak-e már konkrét együttműködésekre példák, alakulnak-e már üzleti kapcsolatok a látogatás nyomán?

- Remélem, konkrét üzleti hasznok is származnak majd a kölcsönös felismerésekből. A nagykövetség feladata, hogy segítse az egymásra találást, vigyázzon az előnyös imázs megtartására, és tegyen meg mindent megítélésünk kedvezőbb alakulásáért. Az már a vállalatok feladata lesz, hogy tudjanak profitálni Magyarország goodwilljéből, és használják a közvetítő szerveket, a követséget és a virginiai központot. Mi továbbra is tudatosan törekszünk arra, hogy összekapcsoljuk a magyarországi tudásközpontokat az amerikai technológiai cégekkel és vállalkozói tőkével. A kört úgy kell bezárni, hogy a tudást tőkévé alakítjuk, a bázisokat pedig az egyetemek környékén hozzuk létre. Az amerikai és magyar kormány törekvései ezen a ponton egyeznek. De a megvalósítás a magánszférára vár. Azért egy nagyon fontos dolgot ne felejtsünk, ami a mi malmunkra hajtja a vizet. Az amerikai tőke patrióta, és van egy mondás, ami nagyon igaz az Egyesült Államokra. "The money follows the flag", vagyis az USA szövetségeseihez és a szolidáris térségekbe áramlik a tőke. Gazdasági megítélésünket nagyban befolyásolja, hogy kitartottunk a terrorizmus elleni erőfeszítések mellett.

- Meglátása szerint európai uniós csatlakozásunk mennyiben és milyen irányba befolyásolta az amerikaiak üzleti, fejlesztési, beruházási elképzeléseit hazánkkal kapcsolatban?

- Egyértelműen pozitív irányú a változás. Magyarországot már nem pici, elszigetelt országnak tartják, hanem a térség és Európa szempontjából is különleges szerepet betöltő helynek. Sok amerikai vállalat ma már úgy tekint rá, mint ugródeszkára az unió felé. De nem lehet kényelmesen hátradőlni, a verseny nagy. A másik, amit tudomásul kell venni: a nagy gazdasági szerződések, befektetések ideje lejárt. Arra kell koncentrálni, hogy becsüljük meg a néhány tízmillió dolláros befektetéseket is. Én úgy gondolom, hogy az eddig óvatos, a biztonságosabb piacokhoz szokott közepes, illetve - ottani méretekben - kicsinek számító amerikai tőke mozdul majd viszonylag nagy nagyságrendben a magyarországi lehetőségekre.

- Tehát az amerikai kis- és középvállalatok fognak érdeklődni az itteni befektetési lehetőségek iránt, illetve a hazai kkv-kkal való együttműködés iránt?

- Igen, s ezt én óriási jelentőségűnek tartom a munkahelyteremtés szempontjából is. Tőkenagyság oldaláról ezek látszólag ugyan kisebbek a befektetések, de a jól képzett, kvalifikált embereknek adnak munkahelyet. Ez magasabb jövedelmet jelent a magyar munkavállalóknak, akik így több adód fizetnek, s végső soron ennek jótékony hatása továbbgyűrűzik az ország gazdaságának egészére. Szerintem az óriáscégek nagyobb hajlandósággal telepítik regionális, funkcionális központjaikat is országunkba. Például, amikor az Exxon idehozza az európai elszámolási és elektronikai központját, ez ezer-ezerötszáz új munkahelyet teremt.

- Akkor most fordítsuk meg az irányt! Véleménye szerint milyen esélyeik vannak a hazai cégeknek az USA-ban, mégpedig az informatika területén labdába rúgni?

- Úgy tűnik, hogy a Washington-Budapest távolság sokkal kisebb, mint a Budapest-Washington közötti. A magyar cégeknek azt a bennük lévő pszichológiai korlátot kell áttörniük, hogy lehetetlen az amerikai piacra betörni. Le kell küzdeniük a félelmet az amerikai vállalatméretektől. Ezért is hoztuk létre a technológiai központot a Virginia államban levő Tysons Cornerben. Azt szeretnénk, ha ez a magyar információs technológiai cégek bázisa lenne, ahonnan kapcsolatba tudnak kerülni a helyi piacokkal, és minden segítséget megkapnának piacismereteik megszerzésére, sikeres üzletkötéseikhez. Kívánatos volna, hogy amint a magyar egyetemek környékén megjelentek az amerikai vállalatok, ugyanúgy az amerikai egyetemi fejlesztő központokban is ott lennének a magyarok. A Virginiai Egyetem és a hozzá kapcsolódó cégek máris szoros együttműködést építettek ki a Budapesti Műszaki Egyetemmel.

- Ön nagykövetként ennek megvalósulásában is aktív szerepet kíván vállalni?

- Amíg nagykövet maradok, szívügyemnek tekintem a hazai tudásintenzív bázis megerősítését otthon és itt, az USA-ban egyaránt. Nyilvánvalóan munkám legfontosabb feladata, hogy érzékeltessük az Egyesült Államokkal, nálunk politikai stabilitás van. Ez mind a leendő kormánynak, mind az ellenzéknek is érdeke.


Amerikai mellékletünk a Piac és Profit 2004. szeptemberi számában