A kamara folyamatosan, az új kihívásokhoz igazítja az alapszabályát, az etikai, a választási, a minőségellenőrzési szabályzatokat, és tagjai az uniós normáknak megfelelően végzik mujkájukat. Az unióban is jelenleg formálódnak azonban a meghatározó irányelvek, standardok, melyek figyelembe vételével a hazai szabályozást is át kell majd ismét alakítani.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja a Nemzetközi Könyvvizsgálói Szövetségnek (IFAC) és az Európai Könyvvizsgálói Szövetségnek (FEE), így a hazai könyvvizsgálók első kézből szerezhetnek ismeretet a globalizálódó számviteli, könyvvizsgálati változásairól. Ezen a mostani konferencián is jelen voltak előadók az Európai Bizottságtól, a FEE-től és az IFAC-tól, akik többek között a könyvvizsgálat hitelességéről, a függetlenség erősítéséről és a közfelügyelet létrehozásáról beszéltek. Karen van Hulle, az Európai Bizottság Számviteli és Könyvvizsgálati Egység elnöke például beszédében kiemelte, hogy a közelmúlt vállalati botrányai az Egyesült Államokban és Európában mélyrehatóan megrengették a tőkepiacokba vetett bizalmat. Annak érdekében, hogy a gazdaságok ne szenvedjenek szörnyű károkat, vissza kell állítani a tőkepiacokba vetett hitet. A probléma az, hogy a világ szabályozói még nem találták meg a „bűvös receptet”, amely a bizalmat visszahozhatná, ezért az egyetlen, amit tehet a szakma, hogy minden eseményt a lehető legnagyobb odafigyeléssel kezel. Így az Enron botrány után a bizottság a vállalati hibákból szabályozási következtetésekről szóló elemzést készített. Az elemzésben felsorolt módszerek között szerepel a 8. direktíva módosításának javaslata, amely még a mai napig kulcsfontosságú téma. Néhány fontosabb megállapítás a 8. direktíva módosításának javaslatából:

- könyvvizsgáló cégek menedzsmentjére és tulajdonára vonatkozó nemzeti megszorítás megszüntetése,

- könyvvizsgálók képesítésének továbbfejlesztése,

- a könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek részére regisztrációs rendszer kidolgozása és bevezetése,

- a függetlenségi követelmény tisztázása,

- rendszeres minőség-ellenőrzési vizsgálatok bevezetése,

- nemzetközi könyvvizsgálati standardok használatának kötelezővé tétele minden könyvvizsgálat során,

- olyan közfelügyeleti rendszer bevezetésének kötelezővé tétele, amely megfelel a direktívában előírt szervezeti kritériumoknak, és a közfelügyeleti rendszerek közötti koordináció EU-szintű megszervezése stb.

A könyvvizsgálati reformot egy sor egyéb kezdeményezés részeként kell tekinteni. Ez az egyik eleme a pénzügyi elszámolásba vetett hit és bizalom visszaszerzésének.

A könyvvizsgálat európai infrastruktúráját szabályozó 8-as számú uniós irányelv módosítása elkerülhetetlen napjainkban – tette hozzá David Devlin, az Európai Könyvvizsgálók Szövetségének elnöke, aki előadásában részletesen beszámolt a fent felsorolt módosítások elemeiről.

Szorosan kapcsolódott Jochen Pape, a PricewaterhauseCooper Deutsche Revision AG igazgatósági tagja előadása, amelynek témája a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) bevezetése és azok európai perspektívái. 2005. január 1-jétől az IFRS alapján készített konszolidált beszámoló készítését kötelezővé teszik. Hogy ez zökkenőmentes legyen, nagyon fontos előre értékelni az IFRS-re történő átállás hatásait – az előadó erre vállalkozott -, és sorra venni az átálláshoz szükséges teendőket.

Az IFAC a számviteli szervezeteket egyesitő non-profit, kormánytól és politikától független nemzetközi testület. A nemzetközi elismertségre kell törekedni, amely egyben a szakma hasznát is jelenti – vette át a szót David Hunt, aki az Egyesült Királyság képviselője az IFAC Oktatási Bizottságában. Témája a könyvvizsgálói képzés, illetve továbbképzés új nemzetközi oktatási standardjai. Előadásában nagy jelentőséget tulajdonított a nemzetközi standardok oktatáson keresztüli harmonizálásra. Említést tett néhány Nemzetközi Oktatási Standardról (IES), mint



- IES Keretelvek

- IES1 Belépési követelmények

- IES2 A szakmai számviteli oktatási programok tartalma

- IES3 Szakmai jártasság

- IES4 Szakmai értékek, etika és hozzáállás

- IES5 Szakmai gyakorlati követelmények

- IES6 A szakmai képességek és szaktudás felismerése.



A Magyar Könyvvizsgálói Kamara az IFAC oktatási bizottságának munkáját két turnuson át összesen öt éven keresztül segítette, melyet az IFAC 2002. novemberében Hongkongban megrendezett kongresszusa példaértékűnek ismerte el. A kötelezető szakmai továbbképzés keretében az előttünk álló időszak legfontosabb oktatási feladata az oktatási standardok és irányelvek hazai adoptációja, valamint IAS (nemzetközi számviteli standard) oktatás megszervezése.



Egyre növekszik a könyvvizsgáló szerepe az új vállalatirányítási (corporate governance) struktúrában. A független könyvvizsgálat a vállalatirányítás kulcseleme, melynek fontos része a könyvvizsgáló és a belső audit együttműködése. Az átalakuló tulajdonosi kör, információs rendszerek, a társadalmi-gazdasági változások fontos fejlemények, amelyek erős befolyást gyakorolnak a vállalatirányitási-ellenőrzési rendszerek fejlődésére. Ezt már dr. Roóz József közgazdász, az államigazgatás professzora fejtegette, áttekintést nyújtva a globalizálódó világban a vállalatirányítás fejlődésének tendenciáiról, a hazai felzárkózás lehetőségeiről.



Az IFAC Public Sector Bizottságának (PSC) az a feladata, hogy az egész világra kiterjedően koordináltan foglalkozzon a közszféra pénzügyi menedzsmentje, a beszámolás, a számvitel és könyvvizsgálat területén dolgozók igényeivel – tért vissza a konferencia fő mondanivalójához Philippe Adhémar, a bizottság elnöke. –A PSC jelenlegi fő tevékenysége a Nemzetközi Közszféra Számviteli Standardjainak (IPSAS) kidolgozása, amelyek a kormányzati szervek és közszféra egyéb intézményei pénzügyi beszámolását segítik A komplexebb szerkezetű elhatárolás alapú beszámolók, valamint az azokban közölt nagyobb volumenű és többféle információt, illetve a tételese szabályozás helyett életbe lépő elvi alapú számviteli rendszerek következtében előtérbe kerülő több szempontú vizsgálat új kihívást jelentenek a könyvvizsgálati munkában..



A Magyar Könyvvizsgálói Kamara a konferencia résztvevői számára arra is lehetőséget biztosított, hogy egy kerekasztal-beszélgetés keretében tegyék fel kérdéseiket az uniós tagországok, valamint a szomszédos országok szakmai szervezeteinek képviselőinek.



A moderátor dr. Eperjesi Ferenc a Magyar Könyvvizsgálói Kamara nemzetközi alelnöke volt.

További résztvevők:

Fekete Katalin, az MKVK szakmai alelnöke

David Devlin, a FEE alelnöke

Liz Hickey, az IASB oktatási igazgatója

Ivan Bosela az SKAU elnöke (Szlovákia)

Petr Kriz, a KACR elnöke (Csehország)

Marin Toma, CECCAR elnöke (Románia)

Danimir Gulin, a RIF alelnöke (Horvátország)

Maciej Ostrowski, a KIBR főtitkára (Lengyelország)