A probléma nemcsak hazánkat érinti, hiszen Magyarországon kívül 17 uniós tagállam köti az állampolgársághoz a közjegyzői szakma gyakorlását. A döntés hátterében az áll, hogy az érintett tagállamok szerint a közjegyzők az állam igazságszolgáltatási rendszerének részeként hatósági feladatkört látnak el, és nem azonosíthatók más szabadfoglalkozásúakkal. Az Európai Bizottság nem ért egyet a nemzeti fenntartás elvével, ezért jogsértési eljárást folytat ezen államok ellen.
A Bizottság ennek megfelelően az eljárás keretében indokolással ellátott véleményt küld nyolc új uniós tagállamnak, így a Cseh Köztársaságnak, Lengyelországnak, Lettországnak, Litvániának, Magyarországnak, Máltának, Szlovákiának és Szlovéniának. Ausztria, Belgium, Franciaország, Görögország, Luxemburg és Németország esetében a Bizottság már döntött arról, hogy megindítja az eljárás harmadik szakaszát, azaz az Európai Bírósághoz fordul az ügyben.
"Ez ellentmond az Uniót létrehozó szerződések alapelveinek"A közjegyzőség az igazságszolgáltatás részeként tisztán közhatalmi tevékenységet lát el, ezért nem elfogadható a Bizottság azon érve, mely szerint a közjegyzők nem az állam hatalmát gyakorolják, és a közhatalom gyakorlása csak a bírósági ítélkezésre korlátozódik - közölte válaszul a Magyar Országos Közjegyzői Kamara. Szerintük a közjegyző közhatalmi tevékenységét az olyan garanciális szabályok biztosítják, mint a bíróhoz hasonló függetlenség, pártatlanság, a kinevezés, illetve a bírákéval szinte azonos összeférhetetlenségi és kizárási szabályok.
A közjegyzők úgy vélik, hogy a Bizottság álláspontja csak a tanácsadói tevékenységet hangsúlyozza, mely jog a magyar közjegyzőket egyébként nem is illeti meg. Ők az elsőfokú bíróságokhoz hasonlóan csak a hatáskörükhöz tartozó ügyekben tájékoztathatják a feleket jogaikról, lehetőségeikről. Minden tevékenységük állami megbízáson alapul, melyek közül a legfontosabb a hitelesítés, a közokiratszerkesztés és az elsőfokú határozathozatal a nemperes eljárásokban.
"Az Európai Bizottság mostani döntésével nemcsak az Európai Uniót alkotó országok nagy többségének gyakorlatát kérdőjelezi meg, de ellentmond az Uniót létrehozó szerződések alapelveinek is - fogalmazott Dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. Ezek a szerződések ugyanis nem érintik a tagállamok szuverenitását, autonómiát biztosítanak a tagállamok számára a közhatalom gyakorlására vonatkozó feltételek megalkotásához.