A biotechnológiáról, genetikáról ma már nem feltétlenül az ember reprodukálására gondolnunk, viszont könnyen meglehet, hogy hamarosan az egyszerűbb technológiákkal is az emberi lét ijesztő mértékű manipulálására nyílik lehetőség. Az apró lépésekben zajló folyamatot nem őrült tudósok lázálmai, hanem megfontolt üzleti érdekek irányítják, állítja a The Economist.
Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben? Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!
Embert még senki nem klónozott, de az egészségügyi szektor komoly üzleti potenciált lát olyan biotechnológiai eljárásokban, melyek akár ezt is lehetővé tennék - noha egyelőre jóval hétköznapibb területeken történnek az alkalmazások. Az embrió-őssejt kutatásban nagy múltú Geron vállalat az őssejtekből hétfajta vonalon tud tenyészetet létrehozni, melyekkel károsodott szövetek, például szívizmok lennének pótolhatók. Nagy mennyiségű vérsejt termelésével akár kifogyhatatlan vérkészleteket lehetne felhalmozni, míg inzulin-kiválasztó sejtek beültetése segítséget nyújthatna a cukorbetegség kezelésében. Csontképző sejtekkel megelőzhető lenne a csontízületi gyulladás, az idegsejtek egy fajtája pedig a Parkinson-kórral is segíthetne szembeszállni. Ezen kívül emberi májsejt-tenyészetekkel kiválóan lehetne tesztelni az új fejlesztésű orvosságok méreganyag-tartalmát.
A beültetett szöveteknél fennáll a veszély, hogy a test nem fogadja be őket, de a Geron abban reménykedik, hogy erre is sikerül majd megoldást találni az embrionális fejlődés folyamataiból tanulva: az embrió ugyanis képes a méh immunrendszerét megszelídíteni. A másik megoldás az lenne, ha egyből felnőtt sejtmagokat ültetnének be az őssejtbe, megkerülve a kilökődés problémáját. Az utóbbi eljárás, amit az ipar "terapeusztikus klónozásként" ismer, sok vitát kavart. Ha nem is embereket, de teljes szerveket lehetne így kitenyészteni. Az amerikai Advanced Cell Technology cég pedig meg is tette az első lépéseket: 2001 novemberében sikerült beültetniük felnőtt sejtmagokat őssejtekbe, melyeket ezután osztódásra tudtak bírni. Ezzel tulajdonképpen egy embrió kezdetét hozták létre.
Tavaly az Egyesült Államokban Bush elnök rendeletben korlátozta az embrionális őssejt-kísérletek szövetségi támogatását, a kongresszus pedig igyekszik teljes egészében betiltani az ilyen tevékenységeket. Ezért sok amerikai kutató települ át a liberálisabb a légkört kínáló Nagy-Britanniába. Egyes országok pedig, mint Szingapúr vagy Kína, ahol nem a judeo-keresztény értékek uralkodnak, egyenesen támogatják az ilyen irányú kutatásokat.
A génmanipulált társadalom felé
Élőlények klónozása jelenleg még bizonytalan kimenetelű vállalkozás, és a nagy befektetési kockázat semmilyen üzleti megtérüléssel nem jár. A génmódosítás már jóval több előnnyel kecsegtet. A Nexia kanadai biotechnológiai cég olyan kecskéket tenyésztett ki, melyek gyógyszer és selyem előállításához szükséges fehérjét tartalmazó tejet adnak. Az embereken végzett orvosi, genetikai szintű beavatkozások, a génterápia egyelőre nem eredményez örökletes változásokat. Folynak viszont a viták arról, hogyan lehetne véglegesen átírni baktériumháztartásunkat úgy, hogy ellenálljon a betegségeknek.
A tudományos fantasztikum jövővíziói az utóbbi évtizedekben sokat foglalkoztak a genetikai módosítások gondolatával. A lehetőségek két ellenpólusa fogalmazódik meg a Szárnyas fejvadász és a Gattaca című filmklasszikusokban. Az elsőben a klónozással létrehozott embereket, a replikánsokat rabszolgasorban tartják a genetikailg "tiszta" gazdáik. A Gattaca jövőjében a módosított génkészlet a kiváltságos rétegek előjoga, akik kívánságuk szerint szebb, tehetségesebb és intelligensebb utódokat nevelhetnek, mint a kevésbé tehetős osztály. A The Economist szerint a jövő alakulása erősen függ attól, hogy milyen társadalmi berendezkedésben válnak majd elérhetővé az új technológiák. A visszaélések nem az új vívmányok kifejlesztésének tilalmával, hanem egy demokratikus, fékekkel és ellensúlyokkal bebiztosított társadalom felépítésével akadályozhatók meg. Egy jól működő piacgazdaságban például nem válhat semmilyen szolgáltatás egyes körök előjogává. "A személyes genetikai módosítás lehet, hogy eleinte arisztokratikus vonás lesz, de ha hasznosnak bizonyul, eljut a legszélesebb rétegekhez is" - írja a lap. Az is elképzelhető, hogy valamikor ez válik a terület húzóágazatává. Nem feltétlenül ijesztő és drasztikus változtatásokra kell gondolni, hanem játékos, szórakoztató megoldásokra: a bőrszín manipulálása például egyszerű divatelemmé válhat. A klónozás és a baktérim-háztartás módosítása már kényesebb kérdéseket vet fel, mivel ezekben az esetekben a meg nem született egyén átformálására kerül sor, akit visszamenőlegesen is megilletnek személyiségi jogai.
Házisárkányok kora?
Még akkor is, ha az emberek nem fognak majd lázasan saját maguk átalakításába, a biotechnológia jelenléte észrevétlenül át fogja hatni mindennapjaikat. Először a vegyiparban várható áttörés, amint egyre nagyobb biztonsággal lehet majd kezelni az enzimek és mikro-organizmusok manipulálását. A gyógyászat szintén forradalom előtt áll. Nemcsak új gyógyszerek kifejlesztése várható, hanem azok kifinomultabb, egyénre szabott alkalmazására is lehetőség nyílik. Várható az olyan készítmények megjelenése is, amelyek segítségével az emberek túlléphetnek biológiai korlátjaikon.
A genetikailag módosított szerves elemek - mint például gyümölcsök vagy mikro-organizmusok - önálló árucikkekké válhatnak. Megjelenhetnek azok a használati cikkek is, melyeket a mai mechanikus gyártási folyamat helyett termesztéshez hasonló eljárással állíthatnak elő. Bármilyen furcsa, ide tartozhatnak akár a jövő bútorai vagy az olyan ruha, amely magába szintetizálja hordozója elhalt hámsejtjeit. Ugyanígy az sem elképzelhetetlen, hogy megszokott háziállatainkat is újratervezzük majd kémcsövek mélyén és idomítható, szalonképes méretű tűzokádó sárkányok kerülnek majd a piacra. "De minden egyes lépés mögött valakinek a tudatos döntése áll majd", emlékeztet a lap kissé naivan felelősségünkre, arra, hogy a racionális célokat előtérben hagyva talán a kezünkben tartható a játszma menete.
