16
A háztartások - anyagi helyzetük kivételével - az összevont index valamennyi elemére az eddigieknél lényegesen kedvezőtlenebb értékelést adtak. Legnagyobb mértékben az inflációtól való félelem nőtt, ennek a mutatónak az értéke 14 ponttal csökkent. (A fogyasztói bizalmi indexek a világ valamennyi országában a kormányzati ciklusokhoz igazodnak, a választások előtt nőnek, a választások után viszont csökkennek. Hasonló tendenciával számolhatunk hazai viszonylatban is a következő negyedévben, amikor véglegesen tisztázódnak majd az Új egyensúly program jövedelem-csökkentő intézkedései, valamint a kompenzációk köre és mértéke.)
A háztartások átlagos havi nettó jövedelme 2006 második negyedévében - bevallásuk szerint - 167.647 forint volt, az egy főre jutó nettó jövedelem átlaga meghaladta a 65 ezer forintot. Mindkét összeg magasabb az előző negyedévi értéknél, a háztartások anyagi helyzete tehát érzékelhetően javult. A háztartások 55 százaléka értékelte anyagi helyzetét közepesnek, 17 százalékuk jónak és 27 százalékuk rossznak. Helyzetüket a legkedvezőbbnek a fiatalok, a diplomások, a nagyvárosokban élők, a csak aktív keresőkből, valamint az aktív keresőkből és tanulókból, illetve gyerekekből álló családok, s a felső jövedelmi ötödbe tartozó háztartások tartották. A minősítések átlaga elérte, illetve meghaladta a közepest.
A második negyedévében a lakosság 48 százaléka nem érzett változást háztartása pénzügyi helyzetében az egy évvel ezelőtti állapothoz képest. A családok 18 százaléka számolt be javulásról. Ezzel szemben a háztartások egyharmadának romlott az anyagi helyzete, közöttük 9 százalék azoknak az aránya, akik jelentős mértékű lecsúszásról számoltak be. A háztartások pénzügyi helyzetében tavaly november óta nem történt lényeges változás. A háztartások jövőre vonatkozó várakozásai viszont egyértelműen kedvezőtlenek, ami a küszöbön álló egyensúlyjavító intézkedéseknek a következménye.
Az első negyedévben - a választási kampány miatt - lényegesen megnőtt a bizonytalanok aránya, a pesszimistáké alacsony maradt; most a bizonytalanok aránya a korábbi felére csökkent, a pesszimistáké viszont kétszeresére nőtt, míg az optimisták aránya alig változott. Egyértelmű, hogy mindez a kedvezőtlen egyensúlyi mutatók közzététele és a várható jövedelmeket csökkentő intézkedések következménye, hiszen egyébként a nettó átlagkereset növekedése a versenyszférában 9,6, a közszférában 6,5 százalék volt. Még ha ennek jelentős hányada a felsővezetőknél csapódott is le, az átlagos kereső reálbér növekedést könyvelhetett el.
A hangulatváltás magyarázata, hogy a bizonytalanok száma az év elején magas volt, körülbelül 13 százalékkal több, mint a korábbi időszakokban. Ők voltak azok, akik a választások eredményétől helyzetük jobbra fordulását várták. A választások eredményének ismeretében a bizonytalanok jelentős csoportja ismét állást foglalt, és közöttük most többségben vannak a negatív változásokra számítók. Erre utal, hogy miközben az első negyedévben a nagy mértékű bizonytalanság mellett a családoknak csak 10 százaléka számított anyagi helyzetének mérsékelt, és további 5 százaléka jelentős romlására, most 20 százalékuk kisebb mértékű, és 15 százalékuk jelentős romlástól tart háztartásuk pénzügyi helyzetében. Összesen tehát 20 százalékkal nőtt a pesszimisták aránya.
A makrogazdasági helyzet múlt évi változását 2006 második negyedévében 4 százalékponttal rosszabbnak ítélték a családok, mint három hónappal korábban. A lakosság négytizede úgy látja, romlott az ország gazdasági helyzete az elmúlt 12 hónapban: 43 százalékuk negatív változásról számolt be. Javulást egyötödük vél felfedezni az ország gazdasági helyzetében. A családok 29 százaléka látja úgy, hogy nem történt említésre méltó elmozdulás a második negyedévben. A változó arányok azért is figyelemre méltóak, mert a GDP 2006 első negyedévében 4,6 százalékkal nőtt, s valószínűleg az év hátralévő időszakában is növekszik a gazdaság (az Ecostat 2006-ra a bruttó hazai termék 4,2 százalékos bővülését prognosztizálja).
A gazdasági helyzet kisebb mértékű javulásában a háztartások egyharmada hisz. Többen vannak a kétkedők, az ő körükben többen számítanak komoly mértékű változásra az ország gazdasági életében, mint az optimisták csoportjában. A válaszadók négytizede úgy látja, rosszabb helyzetben lesz az ország gazdasága 2007 második negyedévében, mint most. A családok 22 százaléka kisebb, 18 százaléka jelentős mértékű gazdasági visszaesést valószínűsít. A jelenlegi helyzet fennmaradására a családok 16 százaléka számít.
A konjunktúra-index csökkenésével összhangban nőtt a félelem a munkanélküliségtől. A véleményeket 100-fokú skálán összesítve 40 pontos átlag adódik, ami egyértelműen rosszabb, mint a februárban mért érték, ugyanakkor kicsivel így is jobb, mint a tavalyi eredmények átlaga. A háztartások 46 százaléka növekvő mértékű munkanélküliségre számít, míg a munkát keresők számának csökkenését 22 százalékuk várja a következő évre. A lakosság 32 százaléka a munkanélküliek számának kis mértékű, s további 14 százaléka lényeges növekedésére számít. Kevesebben vannak azok, akik a munkanélküliek számának csökkenésében bíznak, arányuk 22 százalék. A családok egynegyede úgy véli, nem történik érdemi változás a foglalkoztatottság alakulásában. A várakozásoknak alapot ad az, hogy a munkanélküliség a közszférát érintő reform miatt kismértékben növekedni fog.
Jelenleg a lakosság háromnegyede számít arra, hogy a következő 12 hónapban nagyobb mértékű lesz a pénzromlás, mint az elmúlt egy évben. E csoporton belül a háztartások 26 százaléka a múlt évinél sokkal nagyobb mértékű inflációra számít, míg 48 százalékuk csak valamivel nagyobbra. A családok 15 százaléka véli úgy, nem csökken a fogyasztói árak növekedésének üteme, de nem is fog nőni az infláció. Alacsonyabb mértékű áremelkedésre a lakosság 5 százaléka gondol, ők is csak enyhe javulásban reménykednek.
