Először használtak háborúban hiperszonikus rakétát. Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője hivatalosan is megerősítette, hogy március 18-án az Ivano-Frankivszk megyében található Deljatinban egy nagy földalatti rakéta- és légilőszer-raktár megsemmisítésére hiperszonikus rakétát vetettek be.
Ez a fegyver Putyin stratégiájának kulcseleme. Az orosz elnök március elején szűkkörű nemzetközi sajtótájékoztatóján beszélt erről. A politikus kifejtette, a nemzetközi stabilitásra az USA mért csapást akkor, amikor egyoldalúan fejleszteni kezdte a rakétavédelmi rendszereket. Ezzel felborult az atomhatalmak egyensúlya, hiszen mit ér az egyik atomhatalom fegyverkészlete, ha azt nem tudja eljuttatni a másik területére. Putyin elmondta, hogy erre figyelmeztette akkor az Egyesült Államokat.
Akkor megmondtam nekik, hogy nem tudjuk ezeket a technológiákat fejleszteni, mert egyrészt drágák, másrészt nem tudjuk, hogyan fognak működni. Nem fogjuk az ablakon kidobni a pénzt. Mi más úton járunk, és inkább csapásmérő rendszert fejlesztjük, hogy fenntartsuk az egyensúlyt.Ez a fejlesztés lett a hiperszonikus rakéta, amely olyan gyorsan repül, hogy hiába észleli egy korszerű nyugati védelmi rendszer, reagálni már nem tud egy olyan ellenrakétával, amelynek a sebessége töredéke a támadó fegyvernek.
Putyin érvelése, ha logikus is, arra nem válaszol, hogy mi történik, ha az USA-nak is lesz hiperszonikus rakétája. Olyan gazdasági erővel és műszaki szaktudással, amivel az Egyesült Államok rendelkezik, nem lehet gond számára egy ilyen fegyvert kifejleszteni. A CNN beszámolója szerint ez most meg is történt. A Defence Advanced Research Projects Agency (DARPA) sajtóközleményében úgy fogalmaz, a teszt teljesítette az összes elsődleges célkitűzést, beleértve a rakéta integrálását és kibocsátását, az indítórepülőgéptől való biztonságos elválasztását, a gyorsító tüzelést és a cirkálást. 2023-ban a védelmi költségvetésében a Biden-adminisztráció 7,2 milliárd dollárt akar fordítani nagy hatótávolságú fegyverekre, beleértve a hiperszonikus rakétákat is. 2015 és 2024 között összesen 15 milliárd dollárt fektetnek ilyen fegyverekbe. Ne feledjük Amerika GDP-je közel ötszöröse Oroszországénak. Az amerikai titkolózás két hétig pedig azért volt a CNN szerint, hogy az Egyesült Államok ne tegyen olyan lépéseket, amelyek szükségtelenül fokozhatják a feszültséget Washington és Moszkva között.
Mindazonáltal kijelenthetjük, az ukrajnai háborúval elindult a fegyverkezési verseny következő köre, amelyben a főszereplő a haditechnika következő generációjának tartott hiperszonikus rakéta lesz. Ebbe a versenybe pedig minden nagyhatalom beszáll, hiszen az elmúlt hónapokban már Kína is több sikeres tesztet hajtott végre.
