"A növekedés immár saját magát gerjeszti, így csak mérsékelt szigorítások bevezetése várható, ám nem kell az infláció megugrásával számolni" - ezt Alan Greenspan, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnöke jelentette ki az USA gazdaságáról a nyár közepén, minden szempontból kedvezőnek ítélve annak alakulását. Ami az egész világ számára jó hír. Hiszen a világgazdaság növekedési ütemét és jellegét jórészt az Egyesült Államok alakítja.

Az amerikai gazdaság dinamikája, kül- és belgazdasági egyensúlyi viszonyai, valamint a dollár árfolyama a világgazdasági konjunktúra meghatározó eleme, illetve kockázati tényezője. Ennek tükrében kell értékelni, hogy az emlékezetes, 2001. szeptember 11-ei terrortámadást követő recesszióból való kilábalás után az Államok GDP-jének növekedési üteme a 2003. évi 3,1 százalékról (azutolsó negyedévben 4,1 százalékról)2004-ben - többek között a GKI Gazdaságkutató Rt. nyár eleji előrejelzése szerint - akár 4,2 százalékra is gyorsulhat.

Expanzív gazdaságpolitika

Az amerikai gazdaság növekedése az expanzív költségvetési és monetáris politikára és a dollár árfolyamának alakulására vezethető vissza.

A költségvetési expanziót a katonai kiadásoknak a koreai háború óta legnagyobb mértékű növelése és a nagyarányú adócsökkentés jellemzi. A monetáris expanziót pedig az irányadó jegybanki kamatláb tavaly júniusi mérséklése mutatja, ami így akkor 1 százalék, 45 éve a legalacsonyabb lett. Igaz, a jegybanki alapkamat az idén júliusban 25 bázisponttal emelkedett kicsit, ám négy év után ekkor először nőtt, annak ellenére, hogy korábban az elemzők a novemberi elnökválasztásig valószínűtlennek tartották, hogy nőhet. Az amerikai gazdaságra ugyanis a Fed értékelése szerint nagyobb veszélyt jelent az alacsony növekedés (amit a magas kamat idézhet elő), mint az alacsony kamattal járó esetleges magasabb (a második negyedben 3,3 százalékos) infláció.

Alan Greenspan nyilatkozata után az elemzők mindenestre idén az év végéig még négy szerény kamatemelést várnak. (Mások, így a Dresdner Kleinwort Wasserstein beruházási bank elemzője, Kevin Logan viszont azt, hogy a Fed tartani fogja a kamat mértékét, sőt az is előfordulhat, hogy csökkenti egy kevéssel.) Illetve azt, hogy azz őszi elnökválasztáson után az USAfeltehetően szigorítja majd monetáris és fiskális politikáját, s ezzel - például ez áll a Kopint-Datorg előrejelzésében - akár 3,5 százalék közelébe mérséklődhet a GDP növekedési üteme.

A tény: 3 százalék

Az óvatosabb becsléseket támasztják alá az idei első és második negyedéves tényadatok. Az első negyedévben 3,9 százalékkal bővült az Egyesült Államok GDP-je éves szinten, holott előzetesen 4,4 százalékos adatot jelentett az illetékes minisztérium, és a szakértők ennek megerősítésére számítottak.A második negyedévben pedig minden várakozást alulmúlva mindössze 3 százalékos növekedést ért el az USA gazdasága, a már csökkentett 3,6 százalékos várakozással szemben.

A vártnál nagyobb lassulás annak a következménye, hogy a fogyasztók jelentősen visszafogták kiadásaikat, elsősorban a megemelkedett energiaárak miatt. Az amerikai fogyasztók vásárlásai ugyanis mindössze egy százalékkal növekedtek a második negyedévben, ami a leggyengébb teljesítmény a 2001-es gazdasági recesszió óta. Ez különösen annak fényében tűnik riasztónak, hogy az első negyedévben még 4,1 százalékkal növekedtek a vásárlók kiadásai. Ráadásul a szakértők meglepetésére nemcsak a kis tételben vásárlók költöttek kevesebbet, hanem a hosszabb időre, egyszerre nagyobb mennyiséget vásárlók is. Ugyanakkor a második negyedéves GDP-jelentés az üzleti kiadások 8,9 százalékos növekedéséről számolt be, ami az első negyedévhez képest a növekedés megduplázódását jelenti. Ha pedig a cégek folytatják beruházásaik növelését, akkor az azt jelentheti, hogy a növekedés alapja a belső egyensúlyt könnyen felborító fogyasztás helyett a tartós növekedést garantáló beruházás lehet.

Túlértékelt részvények

A reálfolyamatok mellett a nemzetközi részvénybefektetési trendeket is az amerikai piac határozza meg, hiszen ide jut a világ tőzsdei forgalmának több mint a fele. Az amerikai részvények azonban továbbra is túlértékeltek, amit jól tükröz az árfolyam/nyereség mutatója, ami inkább konjunktúra végén, mint elején ilyen magas, mint most. Az idén az elemzők szerint a vezető tőzsdeindexek meglehetősen széles sávban mozognak: a DJIA 9000-11 000, a NASDAQ 1700-2100, az S&P 900-1100 pont között.

(l. r.)

Partnerek

Az USA legnagyobb külkereskedelmi partnerei: Kanada, Mexikó, Kína, Japán, Németország és Anglia. Az amerikai működő tőke célállomásai: a fejlett európai országok (Anglia, Hollandia, Németország, Írország), egyötöd részben Latin-Amerika (Mexikó, Brazília), ennél valamivel kevesebb kerül Ázsiába (Japán, Szingapúr, Malajzia, Kína), egytized pedig Kanadába irányul. Közép- és Kelet-Európa részesedése amerikai nézőpontból nem számottevő.

Magyar nézőpontból

Az Amerikai Egyesült Államok hazánk legjelentősebb tengerentúli kereskedelmi partnere, és mind az exportban, mind az importban a 8. helyen áll az összes ország rangsorában. Ezt nem befolyásolja lényegesen, hogy a magyar árukra kirótt vámtételek 2004. május 1-je után egy-két százalékkal megnőttek, hiszen ekkortól megszűnt az Európai Unióhoz csatlakozóknak járó kedvezményes vámelbánás. Az USA-ból Magyarországra behozott áruk több mint 60 százaléka gép és berendezés, 35 százaléka feldolgozott termék. Importálunk többek között gyógyszereket, számítógépes részegységeket, mezőgazdasági vontatókat. Főbb exportcikkeink: sebességváltók, számítógépegységek, autóbuszok, gépjárművek és elektromos berendezések alkatrészei, gázturbina-alkatrészek, fénycsövek.

Amerikai mellékletünk a Piac és Profit 2004. szeptemberi számában