"Nem rendszerszerűen van átgondolva a reform, hanem a spórolás érdekében" - hangsúlyozta a szociológus. Ferge Zsuzsa rámutatott: a közgazdász gondolkodás nem elég a szociális döntésekhez. A szakértő szerint el kell fogadni, hogy megszorítások vannak, ugyanakkor a kormányzat nem mérte fel megfelelően a következményeket, például azt, hogy milyen negatív hatásai vannak a válságnak a családokra, vagy milyen következményei lehetnek a támogatások csökkentésének.

Kérdés az is, hogy szabad-e "hirtelen felindulásból" nagy rendszerekhez hozzányúlni. Így például a családi pótlék indexálásának kétéves befagyasztása még elfogadható, de a megadóztatása, vagy a jogosultsági életkor leszállítása már problémákat vet fel - fűzte hozzá. Ferge Zsuzsa úgy vélte: az olyan kurtítások elfogadhatóak, amelyek a rendszert meghagyják, csak "takarékra állítják", azok viszont nem, amelyek úgy változtatják meg a rendszert, hogy érzékelhető a kapkodás.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy a válság és a megszorítások miatt mennyivel nő majd a szegénységben és a mélyszegénységben élő családok és gyermekek aránya Magyarországon. Az eddigi számítások azt mutatják, hogy a reálkereset-csökkenés, a munkanélküliség növekedése és a megszorítások következtében a társadalom felének jövedelme átlagosan 20-25 százalékkal csökken - hangsúlyozta a szociológus. "Nincs olyan mélyszegénység, amely ne lehetne még mélyebb" - jellemezte a helyzetet Ferge Zsuzsa. A 2008-as adatok szerint a társdalom 5-7 százaléka él mélyszegénységben Magyarországon, köztük kétszázezer gyerek.