Előzetes kompromisszumra jutottak az EP és a tagállamok képviselői az élelmiszereken feltüntethető, a termékek egészségességére, tápanyag-összetételére vonatkozó adatokkal kapcsolatos jogszabálytervezetről. Így a parlamenti második olvasat után várhatóan a Tanács is elfogadja a javaslatot.

A tervezett jogszabály megszabná, milyen határértékeket kell betartani ahhoz, hogy egy terméken különféle, egészségességre utaló szavakat, kifejezéseket lehessen feltüntetni. Így például az "alacsony zsírtartalmú" termékek legfeljebb 3 (szilárd termékeknél), illetve 1,5 (folyadékoknál) százaléknyi zsírt tartalmazhatnának.

Az EP első olvasatban, 2005 májusában törölte a jogszabály bizottsági tervezetéből azt a passzust (4. cikk), amely kötelezővé tette volna, hogy a csalogató kifejezésekkel vonzóbbá tenni szándékozott termékeknél hivatalosan elismert tápanyagprofilt is mellékelni kellett volna. Ez tartalmazná, hogy az élelmiszerben mennyi a zsír, a cukor, és só. A képviselők akkor úgy érveltek, hogy önmagában a tápanyag-összetétel nem döntő, a javasolt címkézés tehát az eltérő fogyasztási szokások figyelembe vételének híján indokolatlanul látszólag egészséges, illetve egészségtelen élelmiszerekre osztaná a termékeket.

A tagállamok képviselői azonban továbbra is ragaszkodtak a tápanyagprofil feltüntetéséhez, így a mostani kompromisszum értelmében visszakerülne a szövegbe a 4. cikk. A közösen javasolt módosítások értelmében a gyártó jelezhetné a termék alacsony zsír-, cukor-, vagy sótartalmát, feltéve, hogy a nem kiemelt összetevő is a megadott határértéken belül marad. Akkor is használhatnák például az alacsony zsírtartalmú kifejezést, ha egyértelműen feltüntetik, hogy a só, illetve a cukor "fokozott mennyiségben" található a termékben.

Európai Parlament Sajtószolgálat

A megengedett zsír-, só-, illetve cukortartalomra vonatkozó szabályokat az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal ajánlásai alapján az Európai Bizottság állapítaná meg a jogszabály elfogadását követő egy éven belül. Létrehoznának egy listát is arról, milyen határértékeket kell betartani ahhoz, hogy bizonyos kifejezéseket fel lehessen tüntetni a termékeken.

A listán szereplő hívószavak használatát nem kellene külön jóváhagyatni, ha az élelmiszer megfelel az előírásoknak, ám egy-egy új kifejezések használatát engedélyeztetni kellene. Ez legfeljebb másfél évig tarthatna.

Az olyan, 2005. január 1. előtt bejegyzett védjegyet vagy márkanevet viselő termékeket, amelyek nem felelnek meg a rendeletnek, a jogszabály hatályba lépésétől kezdődő tizenöt évig lehet majd forgalomba hozni.

Vitaminok

A vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról szól az a rendelettervezetet, amely most második olvasatban kerül az Európai Parlament elé. A rendelet célja, hogy az európai fogyasztóvédelem erősítése és az áruk szabad mozgásának elősegítése érdekében harmonizálja az ezen a területen alkalmazott, meglehetősen eltérő nemzeti szabályozásokat.

A szöveg szerint "azon termékeket, amelyekhez vitaminokat és ásványi anyagokat adtak hozzá, és e rendelet hatálya alá tartoznak, kötelező tápanyag-összetételre vonatkozó jelöléssel ellátni". Itt fel kellene tüntetni a vitaminoknak és ásványi anyagoknak a termékben található százalékarányát (100 grammhoz, 100 milliliterhez, illetve az ajánlott napi mennyiséghez képest). Ezen kívül meg kellene adni a gyártó által ajánlott fogyasztási mennyiséget, és figyelmeztetni kellene a fogyasztót, hogy ezt ne lépje túl.