A viszonylag alacsony részvételi arány okát még elemezni kell, de az látszik valószínűnek, hogy sok választó lefutott versenynek látta a voksolást. Szent-Iványi István, a Parlament Európai Integrációs Bizottságának elnökeszerint Európa elismerően fogadta az elsöprő többséget az igen mellett.

A társadalom többsége továbbra is igényli az intenzív tájékoztatást a csatlakozásról, ezért meg kell találnunk azokat a pontokat, ahol kommunikációs rendszerünket javítani tudjuk – foglalta össze Somody Imre, az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány (EUK) elnökhelyettese az alapítvány előtt álló teendőket. – A következő hetekben részletesen értékelni fogjuk az EUK eddigi munkáját, és megállapítjuk, milyen formában érdemes folytatni azt. A munka java még hátravan: a csatlakozásig mindenképpen tudatosítani kell az emberekben, hogy nem ülhetnek otthon, hanem meg kell mozdulniuk, és felkészülni az Európai Unióval járó változásokra. A kampányunk alapgondolata is az volt, hogy mindenki mehet Európába, ám senkit sem visznek – idézte fel a kezdeteket Somody. A szavazás előtti felmérések azt mutatták, hogy a lakosság csaknem háromnegyede már az utolsó héten is úgy gondolta, hogy a népszavazásnak nincs tétje, a csatlakozás biztosan megkapja a szükséges számú szavazatot. Sokan azzal sem voltak tisztában, hogy a népszavazás ügydöntő. A Közalapítvány működése ennek ellenére sikeresnek mondható: a megkérdezettek 28 százaléka mondta azt, hogy a hirdetések győzték meg arról, hogy el kell mennie szavazni, és csaknem ennyien állították azt, hogy az EUK győzte meg őket az ’igen’ helyességéről. 72 százalék állította azt, hogy a Közalapítvány kampánya eredményeképp nőttek ismeretei az Európai Unióról.

Szent-Iványi: “Részvétel nélkül nincs demokrácia”

A szombati nap főszereplői és hősei azok voltak, akik részt vettek a szavazáson: ők a demokrácia mellett voksoltak – dicsérte a választókat Szent-Iványi István, a Parlament Európai Integrációs Bizottságának elnöke. – Részvétel nélkül nincs demokrácia, és az a választópolgár, aki nem mondja ki véleményét, nem számíthat arra, hogy figyelembe fogják venni azt.
Összességében azonban az ország történelmi döntést hozott: igent mondott Európára, igent a biztonságra, igent a jólétre, így minden okunk megvan arra, hogy örüljünk, mondta a politikus. Az “igen” szavazatok aránya felülmúlta a reményeket, és egész Európa lelkesedéssel fogadja az eredményt. A kormány ezzel megkapta a felhatalmazást, hogy a jövő hét folyamán Görögországban aláírja a csatlakozási szerződést, a parlament pedig arra, hogy megkezdje a csatlakozási szerződés ratifikálását.
Még nem dőlhetünk azonban nyugodtan hátra, hiszen nem csak az a célunk, hogy belépjünk az Európai Unióba, hanem az is, hogy a tagság minél több eredményt hozzon. Ezért fel kell készíteni a társadalmat a kihívásokra, és ki kell terjeszteni a társadalmi párbeszédet, hiszen nem csak a mostani szavazók lépnek be az Unióba – vélte Szent-Iványi.

Elenyésző ellenzés

Sikeres és eredményes népszavazáson vagyunk túl – jelentette ki Palánkai Tibor, a Közalapítvány kuratóriumának elnöke. – A szavazók igen jelentős többséggel támogatták a csatlakozást, ám a részvételi arányról valószínűleg sokáig folynak még viták. Azt viszont már most kijelenthetjük, hogy helytelen az egymásra mutogatás, az alacsony részvétellel kapcsolatos politikai vádaskodás.
A sikeres népszavazás után elemeznünk kell: mennyire volt hatékony a kampány, majd le kell vonnunk a szükséges következtetéseket. Munkánkban rendkívül fontos szakasz következik: meg kell terveznünk a következő év tevékenységét. Ki kell dolgozni, milyen célcsoportokat és hogyan készítünk fel a csatlakozásra – mondta Palánkai.
*
- Hogyan fogadták az Európai Unióban a magyarországi népszavazás eredményét?- kérdeztük Szent-Iványi Istvántól.
- Az elsődleges reakciók pozitívak, mindenütt elismerték, hogy a leadott szavazatok között nagyon magas volt az “igen” szavazatok aránya. Örülnek annak, hogy Magyarország kormánya egyértelmű felhatalmazást kapott a csatlakozási szerződés aláírására. Az elkövetkezendő napokban várhatóan kapunk alaposabb értékeléseket is, melyek már kitérnek az alacsony részvételre. Nem rejtjük véka alá, hogy ez nálunk - és vélhetően az Unión belül is - csalódást okozott. Az eddigi összes európai népszavazáson magasabb részvételi arány volt jellemző.
- A népszavazás előtt többen megfogalmazták, hogy az eredmény befolyásolhatja az Unió hozzáállását Magyarországhoz. Ezek után mire számíthatunk?
- Azt gondolom, hogy a 84%-os támogatottság nagyon jó eredménynek számít a korábbi népszavazásokhoz képest. Szlovénia 89%-os eredményét ugyan nem múltuk felül, de korábban a második legtámogatottabb csatlakozás Ausztriában volt, ahol csak 67%-os többséggel végződött a népszavazás. Őket bőven megelőztük, és úgy látom, hogy az elkövetkezendő szavazások sem hoznak majd a miénknél jobb eredményt. Kis szépséghibája, hogy nem értük el az 50 %-os részvételt, de nem hiszem, hogy ebből hátrányunk lesz az Unióban.
*
- Lehet-e pártpolitikai viták kérdése a népszavazás eredménye, illetve ennek elemzése? - fordultunk dr. Palánkai Tiborhoz, az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány kuratóriumának elnökéhez.
- Sajnálatos, de nem különleges, hogy máris megkezdődött egy pártpolitikai vita. Én azonban úgy érzem, hogy a kérdésnek nincs sem alkotmányos, sem jogi, sem politikai jelentősége, és ezért nem örülök ezeknek a vitáknak. A közalapítvány ezekben semmiképp nem kíván részt venni, mint ahogy eddig is igyekeztünk kimaradni belőle. A közalapítványnak az a fontos, hogy a jövőben is minél inkább megőrizze társadalmi, civil jellegét. Van elég a dolgunk a jövőben ahhoz, hogy inkább ezekre koncentráljunk. Inkább arról kellene vitázni, hogy mik a következő időszak teendői, hogyan kell felkészíteni a lakosságot a csatlakozásra.
- A kampány során időnként elhangzott az a kritika, hogy a választóknak nincs elegendő információja.
- Én úgy érzem, hogy maximalista igény fogalmazódott meg velünk szemben, hiszen mindenkit mindenről alaposan felkészíteni természetesen nem tudunk. A kampánynak ebben a szakaszában nem is ezt tekintettük fő feladatunknak. Most következik majd a tájékoztatás, a felkészítés, és a tanítás. Ehhez szükségünk lesz egy jól kiépített hálózatra, melynek részét képezik a különböző szakmai szervezetek. A közeljövő feladata számunkra az, hogy pontosan meghatározzuk a stratégiánkat, és szakértők segítségével pontosan meghatározzuk a tennivalókat.
*
Van-e már dr. Somody Imrének, az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány kuratóriumának elnökhelyettesének elképzelése arról, hogy mire használja majd a közalapítvány a csatlakozásig tartó egy évet?
- Mindenekelőtt elemeznünk kell az elmúlt négy hónap munkáját. Az elemzésbe külső szakembereket is bevonunk. Remélem, olyan eredményre jutunk majd, amely kijelöli számunkra, hogy mit kell tennünk az elkövetkezendő egy évben. Csak az objektív értékelés tükrében érdemes új feladatokat tűznünk ki magunk elé. Ha ez megvan, a kormány elé tudjuk tárni a céljainkat, és feltételeket tudunk szabni a végrehajtásukhoz. A kormány pedig természetesen majd eldönti, hogy szüksége van-e erre a közalapítványra, elfogadja-e a feltételrendszert, és egyáltalán milyen elképzelései vannak. A kettőt egyeztetve hozhatunk olyan kompromisszumot, ami mindkét fél számára vállalható.
- A közalapítvány számára készített kutatásokból az derült ki, hogy a lakosság nem érzi magát felkészültnek a csatlakozásra. Elég-e egyáltalán egy év a felkészítésre?
- Én kezdettől fogva úgy gondoltam, hogy a programunk határidejéül az új pénz, az euro bevezetését tűzzük ki, tehát 2007, 2008-ig tartson. Addig az emberek naponta szembesülnek majd újabb és újabb, az Unióhoz kapcsolódó kihívásokkal. Az új helyzethez való alkalmazkodásban pedig nagyon fontos lenne egy autonóm szervezet segítsége, mely elnyerte a civil szféra támogatását, és távolságot tart a pártpolitikától. Ennek elérése még egy nagy feladat a számunkra. Az ugyanis az eddigiekből is kitűnik, hogy óriási veszteségeink származhatnak abból, hogy a pártok a tevékenységünkről, és az ügyünkről vitákat folytatnak. Amíg minket összekapcsolnak a pártpolitikával és a kormánypolitikával, addig hátrányt szenvedünk az emberekkel való kapcsolatunkban.
*
A választójogosultak száma 8 042 272 fő. Megjelent 3 669 252 fő, a választópolgárok 45,62 %-a.
A kérdésre, hogy “Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?”

• érvényesen szavazott a megjelent választópolgárok 99,44%-a, 3 648 717 fő,