Baráth szerint az ország két évvel ezelőtti csatlakozása az Európai Unióhoz európaiságunk, kultúránk és nyelvünk történelmi elismerését jelenti. A miniszter kifejtette: Magyarország továbbra is a 2004-ben elfogadott Európa-politika hármas célját tekinti elsődleges feladatának. Eszerint Magyarországnak mielőbb be kell kapcsolódnia az integráció belső köreibe, hozzá kell járulnia a kibővített Unió konszolidációjához, stabilizációjához és előremutató szereplőként kell részt vennie a folyamatokban, valamint a nemzeti prioritások beazonosításával  kezdeményezően kell fellépnie az uniós politikák továbbfejlesztésében.

Baráth a konvergencia program kidolgozását és az államháztartási reformot, a fejlesztések, beruházások stratégiáját valamint az önkormányzati rendszer átalakítását nevezte a legégetőbb feladatoknak. A miniszter a magyar prioritások között említette az EU különböző piacainak liberalizációját, mivel a munkaerőpiacok és a szolgáltatási piacok terén még sok a teendő.

Gottfried Péter államtitkár, az Európai Ügyek Hivatalának elnöke elmondta: a szolgáltatási irányelv kapcsán képviselt magyar álláspont az, hogy az irányelv egyértelmű jogbiztonságot teremtsen, ne adhasson alapot jogvitákra, és jöjjenek létre megfelelő jogorvoslati lehetőségek is. A magyar álláspont szerint megfelelő biztosíték kell arra is, hogy a diszkriminációmentesség, az arányosság és a szükségesség elve minden esetben érvényesüljön. Baráth Etele elmondta: Magyarország kiindulási pontnak tekinti az osztrák javaslatot, de hatástanulmány készítését tartja szükségesnek.

A munkaerőpiaci korlátozások feloldásával kapcsolatban Baráth Etele elmondta: Magyarország  a viszonosság elve alapján feloldja a korlátozásokat azon tagállamok állampolgáraival szemben, amelyek teljes egészében megnyitották kapuikat a magyar munkavállalók előtt, ám továbbra is szüksége lesz munkavállalási engedélyre Magyarországon azon tagállamok polgárainak, amelyek csak részleges nyitást hajtottak végre .