Pontos és objektív képet nehéz egy álláspiacról kapni. Ugyan hivatalosan minden üres pozíciót be kellene jelenti a munkaügyi kirendeltségeken, ám ezt a legtöbb munkaadó a szankcionálás hiányában nem teszi meg. Ennek ellenére a munkanélküliségi adatok, a privát munkaerő-közvetítők napi megfigyelései, a gazdasági folyamatok - ha nem is pontos -, de megközelítőleg valós képet festenek a munkához jutás esélyeiről. Megjegyzendő: mindhárom visegrádi országba szabad a magyar munkavállalók útja, nincs semmiféle létszám-korlátozás. Az a tény, hogy mégsem éltek ezzel a lehetőséggel a honi munkavállalók, a magyarországihoz hasonló bérekkel és a nyelvi gátakkal magyarázható. A szakértők ugyanis megjegyezték: a helyi nyelv ismerete nélkül nem érdemes szerencsét próbálni egyik országban sem.

Csehország: bankok, államigazgatás: kevés üres pozíció

Magyarország után Csehországban a legalacsonyabb a munkanélküliség - 10 százalékos. Miroslav Sevcik, a prágai Liberális Intézet igazgatója magazinunk érdeklődésére elmondta, az országban elsősorban az alacsony képzettséget igénylő pozíciókban - így az építőipari munkásoknál, az egészségügyi segédszemélyzetnél - figyelhető meg munkaerőhiány, melyet a munkaadók részben kelet-európai munkavállalókkal próbálnak pótolni.

A prágai építkezéseknél sok Kelet-Európából jött munkás dolgozik, akik a csehekhez képest alacsonyabb bérért is elvállalják a munkát. Hátrány további a nyugat-európaihoz képest alacsony produktivitás, ami a jobb bérezést teszi lehetetlenné.

Sevcik úgy tapasztalja, jelenleg a banki szektorban nehéz álláshoz jutni. Nincsenek könnyű helyzetben a középiskolák végzősei sem, akik az érettségi után próbálnak munkát keresni. "A cseh szakemberek a számítástechnikában, az elektronikus adatfeldolgozásban, az egészségügyben és a hagyományosnak számító sörgyártásban, üvegiparban számítanak európai, sőt világhírűnek. Ezen területek kiváló szakemberei keresettek Nyugat-Európában is", foglalta össze meglátásait a gazdasági szakember.

A Cseh Munkaügyi és Szociális Minisztériumtól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az építőipari szakmunkások, a biztonsági őrök, a gépipari szakmunkások kapósak a cseh álláspiacon. Szintén sok állás szól varrónőknek, eladóknak, szakácsoknak, pincéreknek. Nyáron a mezőgazdaság minden ágában megnő a kereslet.

Nehéz viszont álláshoz jutni az államigazgatásban bármilyen képzettséggel pályázik is a munkavállaló. A munkaügyi tárca eddig nem tapasztalt jelentős munkaerő-mozgást a csatlakozás után, amelynek okát a csehek alacsony mobilitási szándékában látja.

A jobpilot csehországi oldalán (jobpilot.cz) a legtöbb álláshirdetés könyvelőknek, területi képviselőknek, programozóknak, az információtechnológiához kötődő egyéb szakmák művelőinek (IT-support, IT projekt menedzser), menedzserasszisztenseknek szól.

Szlovákia: az első számú célország Csehország

Szlovákiában a nemzeti statisztikai hivatal adatai szerint a csehországinál közel négy százalékkal magasabb a regsiztrált munkanélküliek aránya (13,7 százalék- 2004. július). A Szlovák Munkaügyi Szociális és Családügyi Minisztérium tájékoztatása szerint elsősorban a vendéglátóiparhoz kapcsoló pozíciók jelennek meg a munkaügyi központok kínálatában. Nehéz helyzetben vannak a képzettséggel nem rendelkező munkavállalók. Különösen a bányászatból leépített dolgozók nem találnak munkát huzamosabb ideig.

Jaroslav Elias, a Jobagent munkaerő-közvetítő vezetője a minisztérium tájékoztatását kiegészítve megjegyezte: jól képzett kereskedelmi képviselőt nehéz találni. A keresett pozíciókról elmondta, elsősorban a nagyvárosokban jelentkezik az említett igény, az ország más területein már nem.

A minisztérium nem zárja ki a munkaerő elvándorlását, melynek oka az alacsony bérekben és a magas munkanélküliségben gyökerezik. Az egészségügy lehet az a terület, ahonnan nagyobb számban mennek más országokba munkát vállalni.
Ugyan a szlovákok utazási kedve nem nagy, a fiatal, nyelveket beszélő, a hazai munkaerőpiacon helyüket nem találók számára vonzó lehet Nyugat-Európa.

A munkaügyi tárca 2003-as statisztikája szerint a szlovákok első számú célországa Csehország (58 ezer munkavállaló ment ki), majd Németország (10 340), Ausztria (7 ezer) és Magyarország (4 ezer) következik. A szlovákok nyugati célpontja Nagy-Britannia és Írország lehet, melyek megnyitották munkaerőpiacukat májustól, míg Németországba a kétoldalú szerződésnek megfelelően továbbra is évente 10 ezren mehetnek.
A most csatlakozott országok közül továbbra is Csehországba várható a legnagyobb mozgás, míg Dél-Szlovákiából a magyarok nagyobb számban mennek Magyarországra dolgozni.

Lengyelország: minden ötödik lengyel állás nélkül

A visegrádi országok közül az álláshoz jutás Lengyelországban a legnehezebb. Augusztusban 19,3 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, messze a legmagasabb a visegrádi országok közül. Különösen nehéz a helyzet a "Keleti Falnak" is nevezett területeken, így a litván, a fehérorosz, az ukrán és a szlovák határ menti körzetekben. A nagyvárosokban - Varsó Poznan, Wroclaw és Gdansk - valamivel jobbak a lehetőségek.

Bíztató jel viszont, hogy ismét dinamikusan nő a lengyel gazdaság: a 2002-es 1,4 százalékos GDP-növekedés után 2003-ban 3,8 százalékkal, míg az idén várhatóan 5,5 százalékkal nő a hazai össztermék. A gazdasági helyzet javulása 2003-ban még csak néhány területen éreztette hatását: az építőiparban, a kozmetikai-, az elektronikai iparban és az informatikában bővült a foglalkoztatás.

Az álláshelyek számának növekedése elsősorban a külföldi befektetésektől függ, amiben jelentős emelkedést vár a kabinet: erre az évre 12 százalékot. A lengyel Munkaügyi Minisztérium prognózisa alapján az év végére 19 százalék alá eshet a munkanélküliségi ráta, egy év múlva pedig 17-18 százalékra is csökkenhet.

Przemyslaw Rey, a jobpilot Lengyelország (www.jobpilot.pl) szakértője a problémákról elmondta: a nehéziparból menesztett alacsony képzettségű munkanélküliek nehezen jutnak kenyérkereseti lehetőséghez, az egészségügyben - más visegrádi országhoz hasonlóan - itt is az alacsony fizetések jelentenek gondot.

A munkaadók elvárásairól pedig a nálunk is ismert formulát hangsúlyozza: a fiatal, jól képzett, több éves tapasztalattal rendelkező, elsősorban angolul beszélők vannak előnyös helyzetben.

Nyelvtudás tekintetében elsősorban a fiatalok körében látványos a változás: az egyetemisták, főiskolások 85 százaléka beszél egy idegen nyelvet kommunikációs szinten, a többség (54 százalék) angolul. A 35 év felettieknél azonban még mindig a munkaerőpiacon kevésbé értékelt orosz az első és sokszor egyetlen beszélt idegen nyelv.

Przemyslaw Rey megjegyezte, nagyon sok állásajánlat szól mérnököknek. A munkavállalók keresik a területi képviselői pozíciókat, mivel különösebb iskolai végzettség nélkül lehet rá pályázni. Rey szerint elsősorban orvosok, ápolók mentek május óta Nagy-Britanniába és Svédországba dolgozni.

A jobpilot lengyelországi oldalán (jobpilot.pl) a leggyakrabban előforduló pozíciók: értékesítési vezető, -asszisztens, mérnök, könyvelő, SAP-, Java- és C++ programozó, HR-vezető, -asszisztens.

Karácsony Zoltán