Bármennyire is politikai szempont a lakossági gázár alacsonyan tartása, a lakosság 75%-a úgy véli, hogy az orosz gázszolgáltatás esetleges bizonytalanságai miatt háztartásának energiaköltségei nőni fognak - a népesség 22%-a biztosnak, 53%-a valószínűnek tartja ezt -, bár a többség nem számít 10%-ot meghaladó emelkedésre.

Az energiaellátás biztonságát veszélyeztető energiamérleget a szakértők is tarthatatlannak tartják, mivel a felhasznált energiahordozóknak közel a felét tette ki tavaly a földgáz, és ezzel Magyarország a második helyen áll az európai országok között, ráadásul a gáz 80 %-át importálnia kell, ebből 70 %-ot közvetlenül az orosz Gazpromtól. Ennek orvoslását többen a megújuló energiaforrások nagyobb arányú alkalmazásában látják, és ezt támogatná a lakosság túlnyomó része is. A kevéssé használt energiaforrások közül a legtöbben a szélenergia (34%) és napenergia (32%) nagyobb arányú kiaknázását támogatnák.

Szélenergia: rendben

A lakosságnak markáns véleménye van arról is, hogy milyen energiatermelési módok kímélik jobban a környezetet: 80 % válaszolt erre a kérdésre úgy, hogy a szélenergia környezetbarátabb a fatüzelésnél vagy más hulladékok elégetésénél. Nagyjából ugyanilyen arányban (78%) tartják hihetőnek azokat a számításokat, amelyek szerint 400 nagyobb teljesítményű szélerőmű legalább 700 ezer háztartás energiaszükségletét is biztosíthatja.

A válaszadók 67 %-a szerint annak, hogy a szomszédos Ausztriában számos szélerőmű üzemel, míg Magyarországon csak 15, az az oka, hogy a politikusok és a hagyományos erőművek vezetői nem támogatják szélerőművek létesítését. A népesség 20%-a gondolja azt, hogy nem politikai vagy gazdasági érdekekről van szó, egyszerűen az ország természeti adottságai nem teszik lehetővé, hiszen nem fúj eléggé a szél. Ennek ellenére még a szélerősségben kételkedőknek is több mint 80 %-a, a teljes népességnek pedig a 91%-a támogatja, hogy több szélerőmű legyen Magyarországon. Ha a kérdés nem általában vonatkozik a szélerőmű-építésre, hanem úgy szól, támogatná-e 400 nagyteljesítményű szélerőmű felépítését, ha ez környezetbarátabb lenne, csökkentené az oroszországi gázzal szembeni függőséget és csak kicsit (1,5 %-kal) drágítaná az áram árát: még ebben az esetben is 85 %-a támogatja a 700 ezer háztartás energiaszükségletét biztosító szélerőmű parkok építését.

Tájékoztató adatok:

• Egy átlagos háztartás évi átlagfogyasztása: 2259kWh/háztartás (Forrás: Magyar Villamos Energia-Rendszer 2004. évi statisztikai adatai; MAVIR Rt.; www.mavir.hu)
• Egy db 2MW kapacitású szélerőmű éves villamos energia termelése: 4.000.000kWh/év
• Egy db 2 MW kapacitású szélerőmű 1770 átlagos háztartás villamos energia igényét biztosítja
• 400 db 2 MW kapacitású szélerőmű 708 ezer átlagos háztartás energiáellátásra elég