A menekültek kezelésére szolgáló EU-követelményeket 2003-ban vezették be, amelyeket csak Dániában és Írországban nem kötelező alkalmazni - írja az EUvonal. Tavaly összesen 182 ezer menekültkérelem érkezett az EU-tagállamokba, csak Nagy-Britannia, Franciaország, Svédország és Németország húsz-húszezer kérelemmel foglalkozik évente, bár a sikeres menekültkérelmek száma egyedül Svédországban haladja meg az elutasítottakét. A legkevesebb kérelem a balti országokba érkezik, Észtországban évente öt, Lettországban 10, Litvániában 150 kérelmet bírálnak el. (Az Európai Unióba érkező menekültek száma az 1990-es évek óta folyamatosan csökken, a menekültstátuszt igénylők száma 2001-től 2006-ig a felére apadt, 2006-ban pedig további 15 százalékos csökkenést regisztráltak.)
A Bizottság most közzétett jelentése 13 tagállam javított a menekülteknek való segítségnyújtásban, de a más területeken a testület komoly gondokat tárt fel. Hét tagállam - Belgium, Ciprus, Olaszország, Luxembourg, Hollandia, Lengyelország, valamint Nagy-Britannia - menekülttáboraiban nem biztosítják a menekülteknek az EU-követelmények által előírt jogokat. További probléma, hogy a tagállamok nem adnak elég információt a menekülteknek a további segélykérés lehetőségeiről, és nagy gondot okoz a fordítás is. Míg Ausztriában 34 nyelven lehet segítséget kérni, addig Máltán csupán 3 nyelven.
Nagy a szórás a menekültek munkavállalási lehetőségeinek terén is. Görögországban például a menekültek azonnal munkát kaphatnak, más tagállamok egy évre megtagadják a munkaerőpiacra való belépést, míg Litvániában egyáltalán nincs lehetőség rá.