Raskó György agrárközgazdász sikeresnek ítélte a magyar kormány koppenhágai tárgyalásait: az Európai Unió minden kvótája magasabb a mostani termelési szinteknél. A szerződés szerint az egy hektárra vetített termésátlag is jóval magasabb, mint a többi csatlakozó országé, eszerint egy magyar gazda már az első évben is több területalapú támogatást kap, mint egy portugál vagy spanyol.
A magyar termőföld idegen kézbe kerüléséről Szanyi úgy vélekedett: sokan azt várják, hogy a Magyarország számára biztosított hét plusz három éves védelmi időszakban a magyar földárak elérik az uniós átlagot, ami az árak megtízszereződését jelentené. Erre alapozva nem érdemes földet venni, ám az szinte biztos, hogy a bérleti díjak jelentősen emelkedni fognak.
Az államtitkár szerint a magyar mezőgazdaság ma az unió nettó exportőre, így nem kell attól tartani, hogy ne lennénk versenyképesek a csatlakozás után, és gazdák ezrei vesztenék el munkájukat a következő években: a vidékfejlesztési pénzek és a Közös Agrárpolitika rendelkezései 2-300 ezer új munkahelyet hoznak majd létre. Az eddigieknél jóval stabilabb, kiszámíthatóbb piaci környezet a befektetők számára is vonzóbbá teszi a magyar mezőgazdaságot, a tőkebeáramlásból pedig lesz pénz a szakma technológiai megújulására, modern eszközökkel való felszerelésére. A falugazdászok és szaktanácsadók hálózata pedig már most is segíti a termelőket.
A sertéstenyésztésről szólva Szanyi Tibor megállapította: ma egy magyar disznó felnevelése során 30 százalékkal több takarmányt használnak fel, mint az Unióban, ezért szükséges volna növelni az ágazat hatékonyságát. Az uniós csatlakozással sokkal élesebb verseny vár a magyar sertéstenyésztőkre, mivel az Európai Unió egységes külső védővámjai alacsonyabbak, mint a most hatályos magyar tarifák, ezért az olcsó ausztrál vagy új-zélandi disznóhús is olcsóbban jöhet majd be. Raskó György ugyanakkor biztos abban, hogy az ágazat modernizálása után komoly fellendülés veheti itt is kezdetét, lévén az abraktakarmány Magyarországon messze a legolcsóbb az Unión belül.
A megjelentek egyetértettek abban, hogy a legnagyobb lehetőségek azokban a termelési ágakban rejlenek, amelyek egyediségükkel, hungaricum jellegükkel megkülönböztetett helyet vívhatnak ki maguknak a piacon. Az elmúlt években komoly üzletté vált a biogazdaság, amely főleg a kistermelőknek kínál kiemelkedő bevételt. Előnyt jelent, hogy a magyar állat- és növényegészségügyi szabványok szigorúbbak, mint az uniós előírások. A magyar élelmiszerek biztonságosak, megbízhatóak és ezért is értékesek; megéri a reklámot az a tény, hogy magyar élelmiszer körül még soha nem volt botrány.