Második alkalommal végzett reprezentatív felmérést a tíz új EU tagországban a lakosság saját aktuális helyzetének és jövőjének megítéléséről a GfK. Kozák Ákos, az intézet igazgatója elmondta, hogy a tavalyi évhez képest a vélemények jelentősen nem változtak. Főleg azokban a kérdésekben vagyunk optimisták, amelyek általánosan befolyásolják az adott ország helyzetét, ugyanakkor az egyéneket közelebbről érintő témákban, így az áremelkedés, egészségügy, korrupció tekintetében pesszimista a lakosság.
A felmérésben résztvevő országok lakossága optimista a tanulási- és munkalehetőségekkel kapcsolatban. A munkalehetőségek esetében a balti országok a legbizakodóbbak, míg a magyarok a legpesszimistábbak. Hazánkban a lakosság mindössze 4%-a gondolja úgy, hogy a csatlakozás óta javult volna a munkahelyi biztonság, míg Litvániában ez az arány eléri a 44%-ot. Sokkal optimistábbak vagyunk a más EU országokban történő munkavállalási lehetőségek tekintetében, a magyarok közel 49% érez itt pozitív elmozdulást, viszont a többi kilenc ország lakóinak 63 százaléka bizakodóbb. A jövőt illetően is a magyarok a legszkeptikusabbak, ugyanakkor Kozák Ákos szerint megfordulhat a trend, amennyiben mihamarabb végbemegy a munkaerőpiac liberalizációja.
Se munka, se tanulás
Az oktatási lehetőségek tekintetében az EU-10 lakosságának 70%-a érzékelte úgy, hogy jelentős bővülés ment végbe az elmúlt évben. Hazánkban csupán minden huszadik ember gondolta úgy, hogy rosszabbodott a helyzet, míg a megkérdezettek több mint fele volt optimista. Mindezek ellenére a magyarok kevésbé bizakodók, mint a többi új tagország lakói, átlagosan 12-14%-al kevesebben érzékeltek hazánkban pozitív változást a munkavállalás és a tanulási lehetőségek területén.
Az EU tízek az áremelkedést illetően a legpesszimistábbak, a megkérdezettek közel 80 százaléka érzékel jelentős drágulást 2004. május elseje óta, a balti országoknál ez az arány meghaladja a 90%-ot. Az elkövetkező öt évben az EU tízek lakossága átlagosan 25-26 százalékos áremelkedésre számít, míg a GfK. egy maximálisan 10-15%-os emelkedést tart reálisnak. Kozák szerint az eltérés azzal magyarázható, hogy az európai bérpiacon elfoglalt relatív pozícióból kiindulva ítélik meg az emberek az árszínvonal változását. Különösen igaz ez Magyarországra, hazánkban még az olyan inflációs rátát pozitívan befolyásoló tényezők, mint az áfa- és az adócsökkentés, sem voltak képesek befolyásolni a várakozásokat.
Simlis politikusok
#page#
Simlis politikusok
A korrupcióval kapcsolatos vélekedések sem optimisták, az új tagországok lakosságának két ötöde érzi úgy, hogy nőtt a korrupció mértéke. Csehországban, Cipruson, Szlovákiában és Litvániában a lakosság több mint fele érzékelte úgy, hogy a korrupció eluralkodott, Magyarország e tekintetben az optimisták közé tartozik. Kozák felhívta arra a figyelmet, hogy a korrupció erősödésének tendenciáját nem lehet alátámasztani gyakorlati adatokkal, így valószínűleg az uniós pályázati pénzek átláthatatlansága és a kiterjedt bürokráciától való félelem indukálta a változást.
Egészség
Idén a felmérésben résztvevő országok sora kiegészült Ciprussal.
Infláció, korrupció: marad
A jövőt illetően az árak és a korrupció tekintetében számítanak további romlásra az állampolgárok, és a már eddig is pozitívan megítélt tanulási és munkalehetőségek javulását várják az elkövetkező öt évben. Különösen a balti tagországokra jellemző az optimizmus, míg a közép-kelet-európai országok lakói inkább borúlátóbbak. Az egészségügyi ellátás esetében a megkérdezettek 37 százaléka szerint javulás fog bekövetkezni, míg a magyarok többsége (39%) inkább stagnálást vár, honfitársaink csupán 26%-a vár pozitív elmozdulást.
