A kérdésre érdemben válaszolni tudók 53 százaléka a Magyar Gárda működését félelemkeltőnek, ezért helytelennek gondolja. Egy további masszív réteg (38%) ennél megengedőbb álláspontra helyezkedett, azaz a Jobbik elnöke által alapított egyesület szándékát helyesnek látja, de közben azt is gondolja, hogy az nem a Magyar Gárda feladata. Azonban a megkérdezettek majdnem egytizede (9%) teljesen pozitívan áll a Gárda működéséhez.

A nagy többségnek nem kell

Ugyanilyen alacsony arányban gondolják azt az emberek, hogy a Magyar Gárda az ország problémáinak javarészére megoldással tudna szolgálni: mindössze 8 százalékuk vélekedik így, míg a nagy többség (72%) elutasítja a Gárda megoldási javaslatait. Ha témakörönként vizsgáljuk a válaszokat, kiderül, hogy az egészségügyi ellátás minőségének javításában, a gazdasági válság és a munkanélküliség problémájának megoldásában még ennél is inkompetensebbnek látják a Magyar Gárdát. Gyakorlatilag a nullához közelít azok aránya, akik szerint ezekben az ügyekben megoldással tudna szolgálni, továbbá 10-ből 7-en a feketegazdaság és a korrupció területén is elutasítják a Gárda megoldási javaslatait. Cigányellenes retorikája viszont valamelyest termékenyebb talajra hullik a romákkal kapcsolatban nagyrészt előítéletekkel viseltető társadalomban: a cigányok által elkövetett bűncselekmények ügyében ugyan még mindig jelentős kisebbségben vannak azok, akik szerint a Gárda megoldást nyújthat (10 megkérdezettből csupán 2-en), de így is ez az a témakör, amelyben a szélsőséges szervezet láthatóan tetszetősebb válaszokat ad; és ilyen terület, általában a bűnözés és a cigányellenesség is.

Természetesen az a kérdés, hogy az emberek mennyire látják a Magyar Gárdát kompetensnek illetve inkompetensnek, még nem tükrözi e szervezet társadalmi támogatottságát. Ezért azt a kérdést is feltettük, vajon szavaznának-e az emberek a Magyar Gárdára akkor, ha az párt lenne.

Népszerőbb, mint a Jobbik

Az eredmény figyelemreméltó: 9 százalék igennel válaszolt, ami jóval magasabb, mint a közvélemény-kutatások szerint a Gárdát alapító Vona Gábor vezette Jobbik támogatottsága (ez a biztos szavazók és pártot választani tudók körében 3 - 6 százalék körül mozog). Fontos jelezni, hogy szavazási szándékot mértünk ezzel és nem hajlandóságot, tehát a Gárda valós támogatottsága, ha párt lenne, kisebb lenne. Az ekképp mért 9% tehát nem azt jelenti, hogy valóban ennyien szavaznának a Gárdára, de mindenképpen jelzi a társadalom szélsőségek irányába való nyitottságát, különösen az, hogy mindemellett 10-ből 2-en nem tudták vagy nem akarták megmondani, szavaznának-e a Magyar Gárdára, ha az párt lenne; közöttük nagy arányban lehetnek rejtőzködő szélsőséges szavazók is.

A Jobbiknál elméletileg magasabb támogatottság magyarázata az lehet,  hogy a Gárda többnyire cigányok lakta településeken való demonstratív felvonulásai miatt ismertebb, létezése a médián keresztül jobban eljutott az emberekhez. Érdekes jelenség tovább, hogy míg Budapesten és más városokban a teljes eloszlának megfelelő 9% szavazna a Gárdára, ha az párt lenne, falun magasabb e szervezet támogatottsága: ott 13% a támogatók aránya