Az UniCredit Csoport "New Europe Research Network" (Új Európa Kutatási Hálózat) tanulmányt készítve közép- és kelet-európai térségről egyebek között azt állapította meg, hogy a kontinens e része a gyáripar számára vonzó helyszínként erős versenypozíciót vívott ki magának. A nyilvánosságra hozott elemzésben arra is kitérnek, hogy napjainkban már a kínai gyártók sem jelentenek veszélyt a közép- és kelet-európai országok növekedési kilátásaira, pedig viszonylag rövid idő alatt több mint háromszorosára növelték részesedésüket a nemzetközi kereskedelemben. Az európai piacokért Kína és a közép-kelet-európai országok között folyó versenyben jól látszik, hogy melyik fél, mire helyezi a hangsúlyt. Míg Kína a munkaigényes iparágakra, például a textil- és bőriparra koncentrál exporttevékenységével, és néhány tőkeigényes területen is jó versenypozíciót vívott ki, mint például az elektronika (elsősorban a számítástechnikai alkatrészek gyártása), addig a közép- és kelet-európai országok exportjában más iparágakon van a hangsúly, elsősorban a közepes- és csúcstechnológiai ágazatok érintettségével.
"Ez a fejlődés azt jelzi, hogy a közép- és kelet-európai országok rugalmasságuknak, erejüknek és szaktudásuknak köszönhetően jelentős előnyre tesznek szert a piacon. A közép- és kelet-európai országok hagyományosan nagy hangsúlyt helyeznek az oktatásra és a helyi működési környezet színvonalára. Ezért egyre több olyan céget vonzanak, amelyek tőkét vagy szakértelmet igénylő termékeket gyártanak, és nem olyanokat, amilyenek elsődleges célja a termelési költségek leszorítása - ez utóbbiakat manapság leginkább a Távol-Keleten lehet fellelni. Ez módosítja a közép- és kelet-európai országok termelési struktúráját" - mondja Debora Revoltella, az UniCredit Csoport közép- és kelet-európai gazdasággal foglalkozó vezető közgazdásza. A közép- és kelet-európai régió központi földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően ideális hely az egész európai piacot kiszolgáló gyáripari központok létesítésére, amint azt az autóipari ágazat példája is szemlélteti.
A külföldi vállalatok több okból is a közép- és kelet-európai régióban létesítenek központokat. Ez a régió azonban jellegét tekintve nem homogén terület, ezért differenciáltabb, országonkénti vizsgálatot igényel. A Cseh Köztársaságban és Szlovákiában például az üzletbarát környezet jelent határozott előnyt. Míg Törökországban és Lengyelországban a befektetők a nagy belső piacot tartják szem előtt, Romániában és Bulgáriában még mindig viszonylag alacsony a munkaerőköltség, és adott a biztonságos jogi és dinamikus üzleti háttér is, továbbá erős az ipari hagyomány és jól képzett a munkaerő is.
A növekedés jövőbeni fenntartásának záloga a versenyképesség általános növelése a specializációval és a munkaerőköltségek alacsony szinten tartásával. "A helyi piac mérete, az EU közelsége, a páneurópai gyártóközpontok kialakításának lehetősége, a jól képzett és dinamikus munkaerő, valamint az üzletbarát környezet mind olyan fontos tényezők, melyek együtt biztosítják a közép- és kelet-európai országok jövőbeni prosperitását. E lendület fenntartása azonban a legnagyobb kihívás" - állítja Johann Strobl pénzügyi igazgató.
