Az izraeli harci cselekmények intenzívebbé válásával az unió térségben tárgyaló politikusainak fellépése is erőteljesebbé vált. Ugyanakkor nem egyértelmű, hogy a jelenlegi, a korábbi és a soron következő uniós elnökség külügyminiszterei, az EU külügyi főképviselője és a Bizottság külügyekért felelős tagja mellett milyen minőségében próbál közvetíteni Nicolas Sarkozy francia elnök, aki szintén intenzíven dolgozik a konfliktus rendezésén. A francia államfő tevékenységét nem mindenki nézi jó szemmel: a "sokfejűség" jelentősen gyengítheti az EU stratégiai pozícióit.

Cseh tapasztalatlanság

Az unió fellépését tovább rontja, hogy a katonai konfliktus az előző, francia elnökség alatt kezdődött, mely lényegesen nagyobb diplomáciai gyakorlattal rendelkezett, mint a jelenlegi cseh elnökség.

A rendezetlen helyzet felveti a kérdést, hogy vajon hatályba lépése esetén a Lisszaboni Szerződés javíthatna-e a közös külpolitika hitelességén. A 2007 decemberében aláírt dokumentum szerint az Európai Tanács (EiT) állandó elnököt kapna, szemben a mostani helyzettel, amikor félévente váltja egymást a huszonhét tagállam a kis Máltától a nagy Németországig a Tanács élén, aki a kialakult szokás szerint az átlagosan évente négyszer összeülő Európai Tanács csúcsait is elnökli. Emellett a külügyi főképviselő elnökölné ezután a Külügyek Tanácsát, valamint átvenné a Bizottság külügyi biztosának feladatait is, tehát az EU külügyeit jelenleg irányító posztokat egy személyben egyesítené.

Elmar Brok EP-képviselő is egyetért abban, hogy az EU válasza a jelenlegi közel-keleti krízisre megmutatta, hogy milyen nagy szükség lenne a Lisszaboni Szerződés életbe lépésére. A londoni Centre for European Reform intézet munkatársa, Clara O'Donell szerint ugyanakkor a szerződés csak akkor jelentene valódi előrelépést, ha pontosan meghatároznák az állandó EiT-elnök és az uniós külügyminiszterként funkcionáló kül- és biztonságpolitikai főképviselő feladatkörét, biztosítva ezzel azt, hogy ne legyen pozícióharc közöttük. Ezen felül arra is szükség lenne, hogy a tagállamok is egységesen kiálljanak az uniós külügyminiszter mellett.

Sarkozy és a cseh elnökség párhuzamos tárgyalásai miatt ismét fellángolt a vita arról, nem lenne-e szerencsésebb, ha az EU vezetői csak a nagy tagállamokból kerülnének ki, mivel ez egyesek szerint sokkal hatékonyabb működést tenne lehetővé. Ezt a véleményt O'Donnel is osztja, aki szerint az unió pozícióit gyengíti, ha a Huszonhetek egy olyan embert küldenek tárgyalni, akiről a tárgyalófelek még sose hallottak.

A kisebb tagállamok természetesen elutasítják ezt a lehetőséget. Ahogy egy kisebb tagállam diplomatája az EUobservernek megjegyezte: "egyszerűen csak meg kell találni a megfelelő embert a posztra, és az alkalmasság nem attól függ, hogy mekkora országból származik."

Tűzszünetet sürget az EP

Eközben az Európai Parlament elnöke az EP hétfői ülésén arra szólította fel Izraelt és a Hamászt, hogy kössenek tűzszüneti megállapodást, és vegyék figyelembe a kereszttűzbe került polgári lakosság érdekeit. Hans-Gert Pöttering szerint elfogadhatatlan, hogy a Hamász rakétákkal támadja Izrael területét, és nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a korábbi tűzszünetet a Hamász rúgta fel. Az EP-elnök szerint azonban Izrael válasza aránytalan volt.

Az Európai Parlament elnöke követelte, hogy tegyék lehetővé az ENSZ és más nemzetközi segélyszervezetek alkalmazottai számára a bejutást a Gázai övezetbe.