Az eredmények azt mutatják, hogy a következő években a legtöbben Csehországban fektetnének be egy jobb lakásba. Az erre szánt összeg mintegy 6,6 millió forint, míg a magyarok, ha mégis a változtatás mellett döntenek, átlagosan 4,7 millió forintból szeretnék megoldani a kérdést. Az öt országot érintő felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek a bankokhoz fordulnak finanszírozási tanácsért, és lakáscserével kapcsolatos pénzügyeik megoldása során is elsősorban a bankokat és egyéb pénzintézeteket részesítik előnyben.
"A háztartások pénzügyi és vagyoni helyzetében meghatározók és hosszú távra kihatnak a lakással kapcsolatos döntések. A beruházás és az ehhez kapcsolódó hitelfelvétel nagysága, a törlesztőrészlet aránya a rendelkezésre álló jövedelemhez képest olyan mutatók, amelyek jelezhetik egy-egy család életszínvonalát, teherviselő képességét. Nyilvánvaló, hogy az ilyen fontos lépések megtételekor mindenki a legjobb megoldással szeretne élni. Anyavállalatunk, a GE Money azért kezdeményezte a regionális kutatást, hogy megismerje az ügyfelek igényeit, szokásait. A vizsgálat megbízható, és friss információt nyújt számunkra is az optimális termék- és szolgáltatáspaletta kialakításához" - ismertette a kutatás célját Magapatona Péter, a Budapest Bank jelzáloghitelezési üzletágvezetője.
A magyaroknak fontos a függetlenség. A felmérés eredményei szerint az önálló lakásra leginkább a magyarok törekednek, nyolcvankét százalékuk külön él szüleitől. Csehországban és Romániában is hasonló az arány - 80-80 százalék -, míg a legtöbben Oroszországban és Lengyelországban élnek együtt szüleikkel, 73, illetve 74 százalékos mértékben. A megkérdezettek többsége 20 és 30 éves kora között költözik önálló lakásba, de a magyarok egynegyede már 19 éves kora előtt külön él szüleitől.
A saját tulajdon leginkább Magyarországon jellemző. A megkérdezettek többsége saját tulajdonú ingatlanban él - a legnagyobb arányban a magyarok: több mint nyolcvan százalékban. Románia, Lengyelország és Oroszország polgárai kisebb, de hasonló mértékben élnek saját tulajdonú lakásban, ám a cseheknél ez az arány alig valamivel haladja meg az ötven százalékot. Utóbbiak negyede lakik bérelt ingatlanban és még viszonylag magas - 15 százalék feletti - a szövetkezeti lakások aránya is. A lengyeleknél szintén jelentős a szövetkezeti ingatlanok aránya, csaknem minden ötödik lengyel él szövetkezeti lakásban.
Magyarországon közepes méretű ingatlanban élnek a legtöbben. A magyar felnőttek csaknem fele 50-75, további egyharmaduk 75-100 négyzetméter közötti alapterületű ingatlanban él. A szélsőségek kevéssé jellemzők a hazai lakásviszonyokra: a népesség kevesebb, mint egytizede él 100 négyzetméter feletti és tíz százalékot némileg meghaladó arányban lakik 50 négyzetméternél kisebb lakásban. Ez utóbbi két lakásméret Lengyelországban gyakori: a népesség ötöde, illetve negyede él 50 négyzetméter alatti, illetve 100 négyzetméter feletti ingatlanokban. Oroszországban a kis lakások vannak többségben, a 100 ezer fő feletti városok népessége felerészt 50 négyzetméter alatti lakásokban él.
A magyarok inkább maradnának jelenlegi otthonukban. Az elkövetkező három évben a magyarok több mint fele inkább, vagy egyáltalán nem tervezi, hogy új lakást vásárol, vagy felújítja, fejleszti ingatlanát. A változtatásra leginkább a csehek, oroszok és a lengyelek készek, az ő esetükben a megkérdezettek 50 százaléknál nagyobb arányban válaszolták, hogy a közeljövőben új ingatlanba szándékoznak költözni, vagy javítani a meglévő minőségén. Az oroszországi polgárok egyértelműen nagyobb lakásra vágynak, a lengyelek jó befektetésnek gondolják a lakásberuházást, a csehek pedig elsősorban a minőségen javítanának.
