A kutatás eredményei szerint az emberek 30 százaléka az esetek többségében elégedett, míg 11 százalékuk szinte mindig elégedett a külsejével. A magyarok 40 százaléka néha elégedett, néha elégedetlen, míg csak minden ötödik magyar elégedetlen saját külsejével. A lakosság 6 százaléka szinte mindig elégedetlen, amikor belenéz a tükörbe, míg 13 százalékuk az esetek többségében érez ugyanígy. A férfiak jóval elégedettebbek a külsejükkel, mint a nők. Az erősebb nem képviselőinek a fele legtöbbször vagy szinte mindig elégedetten méri végig magát, míg a magyar nők közül csak minden harmadik tesz ugyan így.
A válaszadók közel kétharmada a párválasztásnál egyformán fontosnak tartja a belső és külső tulajdonságokat. Az emberek egynegyede (22%-a inkább, 3%-a kizárólag) párválasztásnál a belső tulajdonságokat tartja fontosabbnak, míg minden tízedik magyarnak a külső az elsődleges párválasztásnál (3% szerint kizárólag, 8% szerint inkább). A férfiaknak fontosabb a potenciális választott külseje, mint a nőknek (13 illetve 10 százalék). Emellett a férfiak körében jóval alacsonyabb azok aránya is, akik a belső tulajdonságra helyezik a hangsúlyt, amikor társat választanak (20%-uk vélekedik így, míg a nőknek 28%-a). A kor előrehaladtával csökken a külső jelentősége a párválasztásnál: míg a húszas éveikben járók 16%-a nyilatkozott úgy, hogy a külső számít, addig 70 év felett ez az arány csak 8%.
A nők és a budapestiek a legirigyebbek
A kutatás szerint a magyarokra nem jellemző, hogy irigyek lennének mások külsejére. Tíz válaszadóból hárman ismerték el, hogy irigykedtek már közeli rokonukra, ismerősükre. A nők között magasabb az irigykedők aránya, mint a férfiak körében: 36%-uk nyilatkozott így, míg a férfiaknál csak 21%. A budapestiek a leginkább hajlamosak az irigykedésre. Majdnem minden második fővárosi átélte már ezt az érzést. A közeli barátok, ismerősük külseje a vidéki városok lakóit hagyja leginkább hidegen. Közülük csak minden ötödik irigykedett már valaha ismerőse, rokona külsejére.
A magyarok 22 százaléka érezte már úgy, hogy külsejéből előnye vagy hátránya származott szakmai karrierjében. A nők között ez az arány magasabb, 25 százalék.
A külsőnek leginkább Budapesten van szerepe a karrier alakulásában. A budapestiek 31 százaléka számolt be arról, hogy külseje befolyásolta már szakmai pályafutását. A legkevésbé a vidéki városok lakói gondolják így, hiszen közülük csak minden hetedik élt át ilyen élethelyzetet.
A románok a csúnyákat, mi a szépeket szeretjük
Egy 2007-es román kutatás arra mutatott rá, hogy a román választók jobban bíznak a csúnya politikusokban. A "csúnyasági listát" Traian Basescu államelnök vezette (14% szerint ő a legkevésbé vonzó), aki ellenben az emberek több mint felének bizalmát élvezte. A legszebbnek Cristian Boureanu liberális képviselőt, valamint a miniszterelnök Calin Popescu Tariceanut találták, de ők álltak a bizalmi lista alján is.
A szemérmesebb hazai közéletben a külső adottságok viszonylag ritkán kerülnek a figyelem középpontjába. Az azonban emlékezetes, hogy 1989 után az SZDSZ és a Fidesz fellépése nemcsak nyelvezetében hozott újat a magyar politikába, hanem a párt jó kiállású, fiatal közszereplői szerethető alternatívát nyújtottak mind az öregedő MSZMP káderekkel, mind az MDF kormány szürke öltönyös politikusaival szemben. A bulvárlapok, internetes portálok szavazásain gyakori helyezettek Selmeczi Gabriella (Fidesz), Dávid Ibolya (MDF), Tüttő Kata (MSZP), Deutsch Tamás (Fidesz), Horváth Csaba (MSZP) vagy Mesterházy Attila (MSZP). A politikusok mint ismert, sokak számára vonzó arcok népszerűségét kihasználva olyan jótékonysági divatbemutatót tartottak 2006-ban, amelyen a kifutón parlamenti képviselők mutatták be a kollekciót.
