A mulasztásokat, hibákat és hiányosságokat 13 pontban foglalja össze a Hatóság jelentése, amely többek között a projekt pénzügyi és szakmai tervezésének megalapozatlanságát, valamint az Állami Számvevőszék megállapításainak figyelmen kívül hagyását emeli ki. A Hatóság ajánlásokat is megfogalmazott a jövőre nézve, a hasonló esetek elkerülésére.
Fotó: Facebook
Háttér: a projekttel kapcsolatosan 2015-ben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indított nyomozást 2022 év végén eredménytelenül lezárták az eljáró hatóságok. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatot folytatott le az ügyben, melynek eredményeképp a projekt jelentős hiányosságait tárta fel, továbbá igazságügyi ajánlást tett. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) a projektzárást követően, 2016-ban felmondta a támogatási szerződést és 1,6 milliárd forint visszafizetésére kötelezte az ORÖ-t. Az ORÖ végül egyedi kormánydöntés alapján a magyar államtól 1,3 milliárd forint speciális (vissza nem térítendő) támogatást kapott, így összesen 300 millió forintot kellett visszafizessen.
A Hatóság vizsgálati eljárásának hatóköre nem terjedt ki az OLAF, a NAV vagy az ÁSZ által elvégzett vizsgálati, nyomozati, vagy ellenőrzési tevékenységekre.
A Hatóság álláspontja szerint a projekt nem érte le az eredetileg kitűzött célt, mivel a foglalkoztatási szövetkezet elindításához szükséges infrastrukturális háttér (pl. irodahálózat) kialakítása elmaradt, a szövetkezeti működést megalapozó szakmai munka a projektvezetés beszámolója szerint minőségben és mennyiségben egyaránt megkérdőjelezhető volt, továbbá a foglalkoztatáshoz szükséges szakképzéseket sem sikerült megvalósítani. Az azonosított problémák, hiányosságok mélysége és természete miatt a Hatóságban felmerült a gyanú, hogy az ORÖ valóban a projektre akarta-e fordítani a támogatást és ténylegesen szándékában állt-e a projektet megvalósítani.
A projekt sikertelenségében az ORÖ mulasztásain túlmenően felmerül az irányító hatóság (ez esetben az EMMI) hanyagsága is. Az EMMI-nek már a támogatás odaítélésekor, de legkésőbb részleges kifizetésekor észlelnie kellett volna, hogy a szervezet képességei és kapacitásai nem elengedők ilyen volumenű projekt megvalósítására.
A projekt előkészítése, illetve megvalósítása során tapasztalt kockázatokat, valamint felmerült szabálytalansági körülményeket az irányító hatóság sem időben, sem szakmailag nem kezelte, illetve nem kezelte helyesen.
A vizsgálat főbb megállapításai:
1.) Az ORÖ szakmai szervezete, annak felkészültsége és pénzügyi helyzete nem volt alkalmas egy ilyen magas összegű és komplex projekt lebonyolítására.
2.) Az ORÖ-n belüli viszonyok és felelősségi körök nem voltak rendezettek.
3.) A projektet értékelő irányító hatóság a tartalmi elemek vizsgálata során az észlelt problémák ellenére nem alkalmazott költségcsökkentést, pedig erre meg lett volna a lehetősége a feltárt körülmények, valamint az ismert kockázatok miatt. A projekt értékelése során a költségcsökkentés helyett pontlevonás került alkalmazásra.
4.) A Hatóság álláspontja szerint a projekt pénzügyi és szakmai tervezése nem volt kellően megalapozott, mivel:
a projekt megvalósításához szükséges saját pénzügyi erőforrással az ORÖ nem rendelkezett
megemelt, maximális támogatási előleg került kiutalásra,
az ORÖ saját forrással nem kívánta gyorsitani a projekt megvalósítását,
a projekt fenntartása pénzügyileg nem volt biztosított,
továbbá komoly kockázatként felmerült, hogy az ORÖ biztosítéknyújtásra nem volt kötelezett,
az ORÖ toborzási eljárása nem volt hatékony és nem garantálta a megfelelő célcsoport rendelkezésre állását,
a célcsoporttagok képzéséhez szükséges adatok átadása jelentős késedelmet szenvedett, amíg a végleges lista elkészült a résztvevőkről,
az egyes projekttevékenységek egymásra épülése egyre jelentősebb csúszásokat okozott. Ennek eredményeképpen a szakmai képzések egyáltalán nem, a foglalkoztatási szövetkezet működését előkészítő szakmai tevékenység pedig csak korlátozottan valósult meg.
5.) A projekt ütemezése 2015. elején már jelentős elmaradásban volt, így determinálható volt annak sikertelensége.
6.) Az ÁSZ a projektmegvalósítás időszakára vonatkozóan lefolytatott ellenőrzése (amely az ORÖ gazdálkodására és jogkövető magatartására vonatkozott) során számos olyan hiba, hiányosság került megállapításra, amelyek determinálták a projekt kapcsán később megállapított szabálytalanságokat. Az irányító hatóság az ÁSZ megállapításait nem vette figyelembe, pedig azok alkalmasak lehettek volna a szabálytalanságok megelőzésére.
7.) Az irányító hatóság nem folytatott le időszakosan helyszíni ellenőrzést, mellyel időbeni kontrollt gyakorolhatott volna, és vélhetően megelőzhette volna a későbbi komolyabb szabálytalanságra okot adó körülményeket, valamint nem indított szabálytalansági eljárást időben, már a NAV nyomozás megkezdésekor, ami pedig jogszabályon alapuló kötelezettsége lett volna.
8.) Az irányító hatóság több lehetőséget biztosított az ORÖ-nak a projekt megmentésére annak érdekében, hogy azt – legalább csökkentett műszaki tartalommal – lezárhassák, ez mégsem történt meg.
9.) A pályázati útmutatóban és a támogatási szerződésben foglalt egyértelmű követelmények ellenére a projekt fenntartása nem volt megoldott, mivel már a Megvalósíthatósági Tanulmányban leírtak alapján a projekt fenntartását más pályázati forrásból kívánták finanszírozni, valamint a projekt zárásakor a keletkezett vagyon nem került átadásra a létrehozott foglalkoztatási szövetkezet részére.
10.) A támogatási szerződéstől való elállásra okot adó körülmény valójában a foglalkoztatási szövetkezet projektbe történő bevonásának meghiúsulása volt. Az irányító hatóság törekedett arra, hogy a projekt csökkentett műszaki tartalommal, részleges eredményességgel lezárható legyen.
11.) A támogatási összeg visszakövetelése során, különös tekintettel a részletfizetési megállapodás megkötésének és annak ütemezésének körülményeire és feltételeire vonatkozóan az irányító hatóság nem tartotta be sem a követelések kezelésére kialakított belső eljárásrendjét, sem pedig a jogszabályban előírt kötelezettségét. Ezáltal a Hatóság álláspontja szerint a projekt támogatási összegének visszakövetelése során az irányító hatóság által alkalmazott eljárás sérthette az egyenlő bánásmód elvét.
12.) A támogatási szerződéstől való elállás és a támogatási összeg visszakövetelése nem volt arányos és méltányos az európai uniós támogatások rendszerében alkalmazott szankciók tekintetében, hiszen a visszakövetelt összeg közel 80%-ára Magyarország Kormánya speciális támogatást nyújtott, míg a fennmaradó tartozás jelentős részére a projekt keretében megszerzett ingatlanvagyon értékesítése fedezetet nyújtott.
13.) A rendelkezésre álló dokumentumok és információk alapján megállapítható volt, hogy a projekt megvalósítása, és az irányító hatóság által történő kezelése során több, – a szervezeti, szabályozói és a jogszabályi kereteket figyelmen kívül hagyó döntést hoztak.
A Hatóság ajánlásokat fogalmazott meg az irányító hatóság részére:
Az irányító hatóság minden esetben indítson szabálytalansági eljárást, és az összes kifizetést függessze fel azon projektek esetében, amelyekkel összefüggésben a nyomozó hatóság nyomozást indít.
Az irányító hatóság részéről az olyan benyújtott pályázatok esetében, ahol a projekt likviditása és fenntartása kapcsán előzetes kockázat merül fel, de a pályázat eléri a támogathatósági ponthatárt, az irányító hatóság a megvalósítási időszak alatt fokozott helyszíni és monitoring ellenőrzéseket folytasson le.
A projekt során felmerült mérföldkőhöz kapcsolódó, vagy egyéb, a projekt megvalósítását potenciálisan veszélyeztető kockázat esetében, az azt kezelő hatékony intézkedési terv kiadásáról gondoskodjon a megfelelő határidő megadásával. Ha a kedvezményezett nem tenne eleget maradéktalanul az intézkedési tervben foglaltaknak, akkor indítson szabálytalansági eljárást, amelynek eredményeképpen alkalmazzon arányos szankciót.
Csak olyan pályázat részesüljön pozitív elbírálásban, amely a projektfenntartási kötelezettséget a pályázat értékelésekor rendelkezésre álló adatok, és – ha van – a megvalósíthatósági tanulmány alapján teljesíteni tudja. Az irányító hatóság a fenntartással kapcsolatos kockázatot kezelje körültekintően.
A projektértékelés során felmerült túlzó költségelemek esetében az irányító hatóság ne csak pontlevonást alkalmazzon, hanem alkalmazza a költségcsökkentés következményét is a nem kellően alátámasztott tételek vonatkozásában.
