Bár jó hír, hogy a jövőben nőhet a magyar lakosság várható élettartama, a jövőképet a további létszámcsökkenés és az idős korcsoportok súlyának megnövekedése jellemzi - derül ki a GFK és a Szonda Ipsos közös tanulmányából, mely a demográfiai trendeket, az attitűdöket és a fogyasztási szokásokat mérte fel. A dokumentum megállapítja, hogy amíg 2005-ben a lakosság 21,3 százaléka tartozott a hatvan éves korosztályba, addig 2021-re már 26,5 százalékos lesz ez az arány. Ezzel párhuzamosan egyre kevesebb lesz a fiatal, hiszen majd két százalékkal kevesebb 19 éven aluli lesz 14 év múlva. Ez leginkább annak köszönhető, hogy Magyarországon egyelőre jóval kevesebb a születés, mint a halálozás, ami nemcsak a társadalom öregedését, hanem a népességszám csökkenését is jelenti.
Inkább a fiatalok üdülnek
Érdekes megállapítása a tanulmánynak, hogy az idős korosztály kiadásai jellemzően csak a leglényegesebbre szorulnak, így pénzük nagy részét élelmiszerre és lakásfenntartásra költik. Harmadik helyen a közlekedés áll és csak ezután következik a szórakozás, üdülés, művelődés (8 százalék) is beletartozik. A felmérés szerint az idősek a legkevesebbet az élvezeti cikkekre, illetve ruházkodásra költik.
Bár a hatvan év felettiek közül majd mindenki hozzájut meleg ételhez naponta, étterembe már kevesebb, mint húsz százalékuk jut el havonta. Ez az arány valamivel jobb a fiatalabb korosztályban, hiszen a felmérés szerint minden negyedik 19 és 60 közötti magyar ember havonta legalább egyszer meghívja barátait egy vendéglőbe.
Ugyancsak a fiatalok vannak kedvező helyzetben, amikor a meglévő bútorokat akarják lecserélni, mivel bár ez az igény mind hatvan év felett és alatt is megvan, az idősek mindössze hét-nyolc százaléka teheti ezt meg, szemben a fiatalabbak majd húsz százalékos arányával.
#page#
Kevés internet, annál több közszolgálati hatvan felett
Minél idősebb valaki, annál jobban takarékoskodik - állapítja meg a tanulmány, mivel az 1940 előtt születettek harmada él beosztó életmódot és mindössze nyolc százalékuk úgymond reklámkövető költekező. Ezzel szemben a teljes lakosságot tekintve, csak 17 százalék a takarékoskodó, ám annál több (18 %) a reklámkövető költekező.
Ugyancsak érdekes adat, hogy az 1940 előtt született emberek jó kétharmada a közszolgálati médiát követi figyelemmel, addig a teljes lakosságon belül már csak egyharmados ez az arány. A legnagyobb különbség talán az internetfüggőségben van, hiszen amíg az időseknél szinte elhanyagolható ez a százalék, addig a lakosságot tekintve minden száz emberből tizenöt szenved ebben.
Az újságok típusa szerint nincs túl nagy különbség a korosztályok között, bár amíg nem meglepő módon az autós lapokat és a sztármagazinokat a hatvan év felettiek mindössze pár százaléka olvassa, addig az egészségügyi magazinok olvasási aránya náluk lényegesen magasabb. Politikai, közéleti lapokat nagyjából minden tizedik magyar olvas, ezek a leginkább az 1940 és 1959 között születettek körében népszerűek. A felmérés szerint a legnépszerűbbek a hirdetési lapok, amelyek olvasottsága minden korosztálynál majdnem negyven százalék.
