Kié a lakás
Mielőtt bármilyen megállapodást kötnénk, mindenképpen érdemes ellenőrizni, hogy aki kiadja a lakást, az jogosult-e erre. A lakást természetesen kiadhatja a tulajdonos, de például ha a lakás haszonélvezeti joggal terhelt, akkor ehhez a haszonélvező beleegyezése is szükséges. A tulajdonoson túl a haszonélvező is jogosult a lakás kiadására, amihez viszont nem feltétel a tulajdonos beleegyezése.
A tulajdonviszonyokról és az ingatlanon fennálló jogokról, terhekről friss (30 napnál nem régebbi) tulajdoni lap alapján tudunk meggyőződni. Elvárható, hogy a bérbeadó friss tulajdoni lappal igazolni tudja, tulajdonosi vagy más jogosulti minőségét. Régi adásvételi szerződést, földhivatali határozatot semmiképp ne fogadjunk el ezek igazolására.
Ha a lakást bérlőtől kívánjuk (al)bérletbe venni, akkor kérjük tőle, hogy igazolja bérleti jogát a bérleti szerződés bemutatásával, valamint azt is, hogy a lakás albérletbe adására jogosult. Ebben az esetben is indokolt lehet utánajárni, hogy a bérlő például a valódi tulajdonostól béreli-e az ingatlant.
Kötelező írásba foglalás
A Lakástörvény előírja, hogy lakásbérleti szerződést érvényesen írásban lehet kötni. Ezért, ha szóban kötünk bérleti szerződést, akkor egy érvénytelen szerződésünk lesz. A tanúk alkalmazása nem törvényi előírás, azonban a két tanú által aláírt szerződés bizonyítékként erősebb, mint az „egyszerű” megállapodás.
Figyeljünk a bérlet időtartamára
A hosszabb, határozott időtartamra kötött szerződés a látszólag mindkét fél érdekét is szolgálhatja, hiszen a bérbeadó akár 3-4 évre találhat magának bérlőt, a bérlő lakhatása pedig hosszú időre biztosítva van. Azonban akár bérlők, akár bérbeadók vagyunk érdemes egy kicsit előre gondolkodni, hogy valóban szükséges-e nekünk a hosszú idejű szerződés. Évek alatt sok minden változhat, ami miatt már nem szeretnénk a bérleti szerződést fenntartani. Ez azért fontos, mert a határozott időre kötött bérletet rendes felmondással megszüntetni nem lehet, ezért ha nem sikerül a megszüntetésében megegyezni, akkor hosszú időre is bent ragadhatunk egy ilyen szerződésben.
Ha határozatlan időre kötünk szerződést, az természetesen nem fog megszűnni az időmúlás miatt, viszont rendes felmondással a felek bármelyike megszüntetheti.
Mindenképpen győződjünk meg arról, hogy a szerződésben a bérleti díj megfelelően került-e rögzítésre, különösen, hogy a lakásfenntartási (rezsi) költségeket magában foglalja-e vagy sem. Ha bérbeadóként azt szeretnénk, hogy a közös költséget is a bérlő fizesse, akkor ezt egyértelműen rögzítsük a szerződésben, mert vitás lehet, hogy a felek a „rezsi”-be a közös költséget beleértették-e. Előfordulhat, hogy nem indokolt, hogy a közös költség bizonyos elemeit (pl. felújítási alap) a bérlő fizesse.
Jegyzőkönyvezzünk
A viták elkerülése végett mindenképpen érdemes a lakás átadásakor a közüzemi órák állását jegyzőkönyvben rögzíteni. Szintén ajánlott a bérbeadó lakásban maradó tárgyairól, berendezési és felszerelési tárgyakról jegyzőkönyvet, vagy mellékletet készíteni, amelyben érdemes rögzíteni e tárgyak állapotát, különösen, ha az adott tárgy hibás vagy sérült.
Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
