Ettől az évtől kezdve negyedévente végez felmérést a magyar lakosság körében, 1500 fős reprezentatív mintán a Szonda Ipsos. A Figyelővel közösen végzett kutatás arra keresi a választ, hogy milyennek ítélik meg a magyarok saját gazdasági helyzetüket és az ország állapotát. A Szonda-Figyelő Hogylét index nevet viselő kutatás 2007. márciusában már lehangoló képet adott arról, hogy milyennek érzik a magyarok pénztárcájuk lehetőségeit és az ország gazdasági helyzetét, s a lakosság túlnyomó többsége egyik téren sem várt javulást a következő 12 hónap során. A Szonda-Figyelő Hogylét indexe 2007. első negyedévére vonatkozóan ennek megfelelően alacsony, mindössze 37 pontos értéken állt.

Változatlanul alacsony

A kutatás során feltett hat kérdés összesített és súlyozott eredményét figyelembe vevő Szonda-Figyelő Hogylét indexének értéke nem változott 2007. második negyedévében sem: továbbra is alacsony, az előző negyedévivel megegyező 37 pontos. A 100-as skála alsó felében található mutató szerint a magyarok pesszimistán látják mind saját anyagi mozgásterüket, mind az ország gazdasági lehetőségeit. (Itt elolvashatja az ország megyénkénti gazdagsági-szegénységi heélyzetét.)

Galéria, kattintson!

#page#

Egy tized számít javulásra

A felmérés szerint 12% azok aránya, akiknek nincsenek anyagi gondjaik, s akár félre is tudnának tenni, ezzel szemben 71% a jövedelmükből szűkösen megélők aránya. Az index kérdéseire adott válaszok között egyetlen olyan akadt, amely némileg bizakodásra adhat okot: az első háromhavi 58% helyett az év második negyedévében a válaszadók mindössze 51%-a gondolja úgy, hogy a következő 12 hónapban rosszabb lesz háztartásának pénzügyi helyzete, viszont gyakorlatilag nem változott azok tábora, akik javulásra számítanak, vagyis a pesszimizmus mérséklődése nem jár együtt az optimisták számának növekedésével. A lakosságnak mindössze 11%-a gondolja úgy, hogy saját anyagi helyzete javulhat a következő 12 hónapban.

Válság van, de mekkora?

A lakosság véleménye gyakorlatilag nem változott számottevően az ország gazdasági teljesítményéről a második negyedévben. Továbbra is csak 1% gondolja úgy, hogy dinamikus fejlődésnek vagyunk tanúi, s 11% beszél egészséges mértékű növekedésről, de a lehetőségei alatt teljesítő gazdaságról. A válaszolóknak azonban túlnyomó többsége válságként éli meg a jelenlegi helyzetet: 37%-uk kisebb, 46%-uk pedig komoly krízist lát - az előző negyedévhez képest nem történt érdemi változás e tekintetben. A válaszadók véleménye szerint a következő 12 hónap során sem számíthatunk lényegi változásra: 17% azok aránya, akik javulásra számítanak, a válaszadók pontosan fele romló kilátásokkal számol, míg 33% szerint stagnálás várható. (A cégek sincsenek optimistább hangulatban....)

A lakosság borúlátó várakozásait jól jellemzi, hogy mindössze 7% a következő fél év során nagyobb értékű fogyasztási cikk vásárlását tervezők aránya, míg 91% nem tervez jelentősebb pénzkiadást ezen a téren. A válaszadók szerint továbbra is 100 magyar családból 58-at tekinthetünk kifejezetten szegénynek. "A Szonda-Figyelő Hogylét mutatója szerint a lakosság gazdasági hangulata stabilan és konzisztensen rossz. Ez a rossz közérzet egyaránt érinti a saját helyzet értékelését, az ország gazdasági és a társadalom anyagi helyzetének megítélését, vagyis általánosnak tekinthető. (Sokan nem gondpolják azt sem, hogy jobban élnének, mint a Kádár-rendszerben...)

Egy ilyen masszív, negatív véleményklíma nehezen változtatható meg, és egyelőre nincsenek is olyan jelek, amelyek változásra utalnának." - mondta Hack József, a Szonda Ipsos kutatásvezetője.