Vasárnapi nyitvatartási tilalom, avagy tényleg vásárnap-e a vasárnap?

A Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) 2014. november 10-én részletes levelet küldött a nemzetgazdasági miniszter úrnak a vasárnapi nyitvatartási tilalomnak a sajtóiparágra gyakorolt rendkívül negatív gazdasági (és humánpolitikai) következményeiről.

Az eltelt időszak alatt az MLE friss, reprezentatív kutatása alapján számszerűsített, adatokkal dokumentált információk is rendelkezésünkre állnak. A vasárnapi nyitvatartási tilalommal kapcsolatban megkérdezett nyomtatott sajtótermék vásárlók a következő válaszokat adták:

Semmi nem szól a vasárnapi zárvatartás mellett

A kormány most már nem csak a hipermarketeket, hanem minden üzletet bezáratna vasárnap. Az új kezdeményezés alól csak az adventi időszak lenne kivétel. Több tízezer munkahely kerülhet veszélybe, és a vásárlók sem lesznek túl boldogok az ötlettől.

- a print terméket vásárlók 39%-a szokott vasárnap is valamilyen print terméket vásárolni

- a vasárnapi zárvatartás a vasárnap megjelenő napilapokat, az országos napilapokat teljes mértékben és a magazin piac nagy részét súlyosan érinti

- ennek oka, hogy a vasárnapi print vásárlók elsősorban a hiper-, és szupermarketetekben, diszkontokban, bevásárló központokban vásárolják ezeket a termékeket (a vasárnapi vásárlók 51% ezeken a helyeken vásárol)

- a vasárnapi print vásárlók 64%-a érzi nagyon hátrányosnak a vasárnapi zárvatartást

- a vasárnapi print vásárlók 22%-a biztos lemondana arról a lapról, amit vasárnap vesz meg (ez az összes lapvásárló 9%-a) az üzletek zárvatartása miatt

- a vasárnapi print vásárlók 30%-a elindulna és keresne egy nyitva tartó üzletet, ahol lapot tud venni, azonban ez a lapterjesztési piac sajátosságai miatt és a korlátozásnak köszönhetően feltehetően nem fog eredményre vezetni, így nagy az eséllyel, ők is lemondanak a lapról

Az MLE megkeresésére a mai napig nem érkezett válasz, ezért most ismételten – az általunk képviselt iparágon némileg túlra is kitekintve, bemutatjuk a piacgazdaságba való ilyen típusú durva beavatkozásnak a főbb gazdasági és társadalmi következményeit.

- A benyújtott törvénytervezet mind a kereskedők, a munkavállalók és a családok szempontjából egyaránt diszkriminatív:

más ágazatokban, illetve a 400 m2 alatti üzletekben dolgozók esetében mindazon okfejtés, amit a benyújtók érvként a zárva tartás mellett felsoroltak nem relevánsak (nekik nem kell pont vasárnap együtt lenniük a családjukkal stb.)
Piactorzító hatása abban nyilvánul meg, hogy nem minden piaci szereplőre vonatkozik, 400 m2 alatti üzletek gyakorlatilag korlátlan nyitva tarthatósága nagymértékű beavatkozás a piaci viszonyokba, újra fel kívánják osztani a piacot.
Alkotmányos és versenyjogi szempontból a korlátozás sérti a vállalkozás szabadságát és a versenyszabadságot, emellett a vásárlói szabadságot, valamint a választás szabadságát is.

- Igazságtalan, mert az aktív, többkeresős, sokat dolgozó és családos emberek választási lehetőségeit korlátozná tömegesen. TNS Hoffmann néhány évvel ezelőtti, országos reprezentatív felmérése szerint a lakosság 48 %-a vásárol vasárnap. Budapesten és a megyeszékhelyeken a megkérdezettek fele, de a vidéki városokban és a falvakban élők 40 %-a is látogatja az üzleteket vasárnap. Az életkor szerinti megoszlást nézve a legnagyobb arányban – 65 %-uk – a 18–35 év közötti korosztály jár vásárolni vasárnap is, de a 36–55 év közöttiek 54 %-a szintén jár az üzletekbe.

- A következmény azonnal látható: elbocsátások, jövedelemcsökkenés. A tervezett intézkedés a munkaidőalap 12-14%-os csökkenése miatt legalább 30-35.000 dolgozó azonnali elbocsátását vonja maga után, további 15-20.000 munkavállalót pedig a csökkenő bérek miatt érintene a változás hátrányosan.

A vasárnapi nyitvatartás megtiltása a piac egyes szereplői számára ellentétes a kormány által meghirdetett munkahelyteremtési programmal, ezzel együtt a nyitva hagyott kiskapuk és a diszkriminatív szabályozás a feketegazdaságot erősítené.
A teljes munkaidősök létszáma a kereskedelemben az utóbbi években 58 ezer fővel csökkent, miközben a részmunkaidősök száma 21 ezer fővel nőtt. A KSH adatai szerint több mint 40 ezer azoknak a munkanélkülieknek a száma, akik korábban a kereskedelemben dolgoztak. Elhelyezkedniük nyilván nem könnyű, ez az adat is azt mutatja, ráadásul az üres álláshelyek száma az ágazatban 2014 derekán 2.375 fő volt.

- Az elbocsátások további, a nemzetgazdaság számára azonnal érezhető következménye a járulék-és adóbevételek csökkenése.

- Az MLE álláspontja szerint sem olyan gazdag ország jelenleg Magyarország, hogy a vasárnapi nyitva, vagy zárvatartás legyen legnagyobb megoldásra váró probléma. Ettől függetlenül, ha az erre jogosult kormányzati tényezők megítélése szerint a vasárnapi foglalkoztatás jogszabályi háttere nem megfelelő, vagy egyébként nem nyújt megfelelő védelmet az érintetteknek, éljenek a munkaügyi jogszabályok megfelelő korrekciójának lehetőségével.

- A vásárlók, a bevásárlóközpontokat látogatók 11-16 %-a kifejezetten vasárnap keresi fel ezért

az egész kérdést nem lehet az élelmiszer hiper- és szupermarketek- és diszkont láncok – egyébként szintén magas – látogatottságára leegyszerűsíteni,
a durva állami beavatkozás ugyanúgy érinti a tilalom hatálya alá tartozó üzletközpontokban működő kereskedelmi tevékenység valamennyi típusát (többek között a sajtótermékeket, újságot árusító üzletek, ruházat, bútor, telekommunikáció, barkácsáruházak, autókereskedelem stb.)
bizonyos tipikus vasárnapi vásárlások nem jelennek meg más napokon teljes mértékben (pl. vasárnapi lappiac, de példaként hozható a nagy értékű ingóságok vásárlása)
teljes mértékben elmaradnak és a hét többi napján sem pótolhatók a spontán vásárlások, illetve bizonyos tipikus vasárnapi vásárlások (lsd. vasárnapi lapok piaca).

- Az érintett kereskedelmi egységeken kívül a tilalom kihatással van az üzletközpontokban működő valamennyi szolgáltatóra, valószínűsíthető, hogy a vendéglátóhelyek, mozik és egyéb, különben nem tiltott egységek sem fognak kinyitni vasárnap, ha az aznapra eső komplett működési költséget egyedül a nyitva tartóknak kell viselni, továbbá hogy a vásárlók egyébként sem keresik fel zárt központokat, ezzel a vasárnapi bevételeik pótolhatatlanul és véglegesen kiesnek.

- Indokolatlanul kevés szó esett arról az egyébként valós tényről, hogy jelenleg a kereskedelmi és szolgáltató egységek vasárnapi nyitvatartása nem kötelező jellegű. Döntően az adott kereskedelmi, illetve szolgáltatási típus sajátosságai, valamint a piaci helyzet alapján dönt a kereskedő, vagy szolgáltató a vasárnap tekintetében. A vasárnapi nyitvatartás egy lehetőség jelenleg is, ezért is érthetetlen, hogy miért kell munkahelyek megszűnését jelentő további korlátozásokat bevezetni.

- Magyarországon 530 ezren dolgoznak az ágazatban, amely 8.000 milliárd forintnál nagyobb kiskereskedelmi forgalmat realizál, ez azt jelenti, hogy az egyik legnagyobb GDP előállító, a legnagyobb ÁFA-befizető és a legtöbb munkavállalót foglalkoztató ágazat.

- Egyértelmű versenyhátrány a régiós országokkal szemben: a határ közeli városok központjaiban és Budapesten is jelentős idegenforgalmi bevétel kieséssel kell számolni a vasárnapi zárva tartás bevezetése esetén (statisztikai adatok alapján ez évben 350-360 milliárd Ft/év bevételt jelent), mert rendkívül magas az egyetlen napra, bevásárolni hazánkba érkező külföldiek száma (kb. 28-30 millió fő/év). Ugyanakkor az ott élő magyar lakosok is várhatóan át fognak járni vásárolni a határ túloldalára.

- Ebből következően a nyitva tartás bármilyen korlátozása és bármilyen versenyszabadságot korlátozó intézkedés több tekintetben és összességében is súlyos gazdasági károkkal járna Magyarországon.

Az MLE teljes mértékben egyet ért a miniszterelnök 2010-ben megfogalmazott álláspontjával, hogy „amíg heti ötnapi munkából nem lehet megélni Magyarországon, addig nincs arra lehetőség, hogy a boltok vasárnap zárva tartsanak”.