A Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) a napokban készítette el a 2006-2011. között Budapesten lezajlott tranzakciók statisztikái alapján az építési telkek, társasházak és családi házak adásvételének aktuális elemzését és a kapcsolódó építési engedélyek vizsgálatát. A BIF valós tranzakciós adatokból, a KSH és az FHB Ingatlan Zrt. által készített statisztikákra építve így már második alkalommal jelentette meg kutatását.
A BIF tanulmány megállapítja, hogy a tranzakciószám 10%-os növekedése mellett Budapesten így is 80%-al kevesebb telek tranzakciót regisztráltak a hat évvel ezelőtti állapothoz képest, az árak pedig az akkori szintre estek vissza. A növekedés ugyanakkor meglepő, mert a telkek részpiacán már a válság kirobbanását megelőzően is trendszerű zsugorodás volt tapasztalható.
Váratlan fordulat az építési telkek piacán
A családi ház építéséhez szükséges építési telek tranzakciók száma 2006 és 2010 között folyamatosan csökkent. A BIF tavaly megjelentett elemzésének adatai egyértelműen mutatták, hogy az elmúlt évtizedben kertvárosi ingatlanfejlesztések csak elvétve fordultak elő Budapesten. Szakértők ezt a mai igényeknek megfelelő építési telkek hiányának tulajdonították. Az agglomeráció ezért felszívta a nyugodtabb és egészségesebb kertvárosi életformára vágyó családok jelentős részét. A tranzakciók számában 2011-ben viszont közel 10%-os növekedés következett be. Miközben sorra dőlnek meg a negatív rekordok a budapesti lakóingatlan piacon,felvetődik a kérdés: miképp lehet a válság alatt a piacot megmozdítani?
A tavalyi drasztikus csökkenés egyik oka az volt, hogy szinte teljesen elfogytak Budapesten a fizetőképes vevők igényeit kiszolgáló minőségi telkek. A BIF tavaly a tényleges budapesti tranzakciók több mint 60%-ának megfelelő mértékben 88 db panorámás, minőségi építési telekkel bővítette a budapesti kínálatot a III. kerületi Harsánylejtő Kertvárosban. Ez egyrészt orvosolta a nívós kertvárosi telkek hiányát, másrészt serkentette a fővárosi telkeken tervezett családi házak építését is. A társaság nagy volumenű lakóingatlan-fejlesztése keretében 39 hektáron közel 180 építési telket alakít ki 2016-ig. A közmű és úthálózat kialakítása 2011. szeptember végére elkészült, és már a kivitelezés évében 17 telek talált gazdára.
„A Harsánylejtő Kertváros projekt önmagában 10%-ot meghaladó piaci részesedést ért el Budapesten. A fővárosi telekpiac méretéhez képest egyedül ez a fejlesztés elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy megmozdítsa a piacot." - összegez Angel Gábor, a BIF vezérigazgatója.
A telekárak csökkenése megállt, sőt, 2011-ben már egy csekély növekedés is kimutatható.
A társasház tetszhalott, a családi ház tartja magát
Tavaly sem állt meg a budapesti lakásépítések és lakásértékesítések csökkenése. A 2010-es évhez képest 56%-al zuhanással a válságot megelőző időszak egynegyedére esett vissza a kiadott építési engedélyekben szereplő lakások száma, (2006: 11.514, 2010: 6.528, 2011: 2.901), ami elsősorban az eladásra szánt, vállalkozókhoz köthető társasházépítések szinte teljes leállásának tudható be. Csökkenő tendenciát mutat a családi házban építendő lakásokra kiadott építési engedélyek száma is, azonban ennek mértéke jelentősen elmarad a társasházaknál érzékelhetőtől. (2006: 783, 2010: 563, 2011: 488). Az 1-2 lakásos épületekre kiadott építési engedélyek száma szinte stagnált 2011-ben az előző évhez viszonyítva. (2010: 384, 2011: 374).
Az építési engedélyek számának alakulása alapján a családi házak aránya tovább nőtt a társasházi lakásokhoz képest. Az építési engedélyek iránti igényt a családi házak esetében is visszafogta azonban kedvezőtlen gazdasági helyzet.
„Az adatok alapján úgy tűnik, eredményes lehet a piac igényeit felismerő színvonalas kínálatbővítés. Mélyebb következtetéseket azonban csak a 2012-es év adatai alapján vonhatunk majd le."- véli Angel Gábor, a BIF vezérigazgatója.
