Eddig csupán négy EU-n kívüli országba szóló - az izraeli, az ukrajnai, az oroszországi és a törökországi -, korábban a Malév-hoz tartozó repülési jogra érkezett kérelem. Az összesen 24 EU-n kívüli, kihasználatlan repülési jogból 22 célállomásra továbbra is jelentkezhetnek az érdeklődők; eddig az izraeli, az ukrajnai, az oroszországi és a törökországi jogra érkezett kérelem, az első kettőnek a pályázati határideje már le is járt - közölte Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) csütörtökön az MTI érdeklődésére. Az igényekről az első kérelembenyújtástól számított 90 napon belül kell döntést hozni - közölte a hatóság. A korábban beérkezett izraeli és ukrajnai kérelmek már a közigazgatási hatósági eljárás szakaszában vannak, amelyben a hatóság elbírálja őket.
Az ugyan nem publikus, hogy melyik légitársaság adott be kérelmet, de Daniel de Carvalho, a Wizz Air kommunikációs igazgatója a héten tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy szeretnének új járatokat indítani Budapestről például Moszkvába és Tel-Avivba a Malév repülési jogainak megszerzésével. A Wizz Air vezérigazgatója, Váradi József pedig már a Malév február 3-i leállása után jelezte, hogy elsősorban a moszkvai, kijevi, isztambuli, Tel-Aviv-i jogot szeretnék megszerezni.
Az Európai Unión túli, kétoldalú repülési jogok megszerzése a Budapest Airportnak is jó hír lehetne, de a reptér üzemeltetője túlzottan lassúnak tartja az eljárást. Minapi közleményében kifogásolta, hogy hat hónappal a Malév csődje után még mindig nem ítélték oda az államközi szerződések által szabályozott útvonalak egyikét sem a légitársaságoknak. A Liszt Ferenc repülőteret üzemeltető cég vezérigazgatója, Jost Lammers korábban a Malév repülési jogainak rendezetlenségét is azokhoz a körülményekhez sorolta, amelyek rontják a Budapest Airport régiós versenyhelyzetét. A repülési jogok kiosztásáig ugyanis néhány, az EU-n kívüli célállomásra nem indulhatnak járatok Budapestről. (A kevesebb érkező utas ötszázmilliárdos bevételkiesést jelent.)
A korábban a Malév Zrt. által birtokolt jogok a légitársaság üzemben tartási és működési engedélyének megszűnését követően váltak kihasználatlanná. A Malév engedélyeit az NKH Légügyi Hivatal 2012. április 17-i határozataival vonta vissza. A légiközlekedési hatóság ezt követően kezdhette meg a kiosztási eljárásokat.
Az NKH azt is közölte: a légitársaságok maguk határozzák ugyan meg, hogy a repülési jog megszerzése után mikortól indítják el járataikat, de az időpont is része a pályázati anyagnak, és a kérelem értékelésekor ezt is figyelembe veszik. Hozzátette, hogy egy új célállomás beindításához több más engedélyt is meg kell szerezniük a társaságoknak, és több megállapodást is kell kötniük. Általában a leghamarabb az új jogosult kijelölését követő menetrendi időszakban kezdhetik meg a járatok közlekedtetését, hiszen a menetrendet is meg kell tervezni és engedélyeztetni kell.
