Pénzügyi hasznot is húzhatunk a klímavédelemből

Ez korántsem újkeletű dolog, e befektetési lehetőséget az OTP Alapkezelő már tizenkét éve, még a 2008 őszén kirobbant előző válság előtt megteremtette, elindítva az OTP Klímaváltozás 130/30 nevű befektetési alapját. S hogy jól tette, azt jelzi, az utóbbi öt évben négyszer is elvitte a Privátbankár.hu „Legjobb Globális Részvény Alap” díját.

A Piac&Profit a siker titkára volt kíváncsi, erről faggattuk az alap megálmodóját, Czachesz Gábort. A vele készült interjúból fény derül arra, hogy miért is volt merőben más a megújulóenergia-ágazatban tevékenykedő cégek helyzete a válság kitörése előtt és azt követően, kik voltak a nyertesei, illetve a vesztesei e változásnak.

Czachesz Gábor

Persze azért akad hasonlóság is a mostani és a tizenkét évvel ezelőtti viszonyok között: a világpiaci kőolajárak mindkét esetben a válság kitörését követően óriásit zuhantak, a folyékony arany szinte teljesen elveszítette az értékét. Hogy ezúttal mi fog történni, azt lehetetlen megjósolni. Viszont azt már tudjuk, mi történt az előző alkalommal, így Czachesz Gábor értékelése a jövőre nézve is adhat némi fogódzót.

Tanulságos lehet például, hogy az amerikai GT Solar hogyan reagált a válságra. Annyit elöljáróban elárulhatunk, hogy ez a cég olyan kemencéket gyártott, amelyekben azokat a szilíciumkockákat állítják elő, amelyekből levágják precíziós berendezésekkel a napelemeket alkotó szilíciumlapokat.

S természetesen az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója azért ad helyzetértékelést is, beavat abba, hogyan reagáltak ők a koronavírus-járványra, továbbá, mire számíthatunk tőlük mostanában.

A cikkből kiderül az is

• mitől függ, milyen ágazatok kerülnek az alapba, • mit hozhat a jövő a megújulóenergia-szektorban a koronavírus-járvány okozta válság lecsengését követően, • mely cégek lehetnek az áttörés nyertesei.

A teljes interjút a Piac & Profit legújabb számában olvashatja.



Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo