Az utazás és az idegenforgalom számos gazdaság életében fontos – és nem ritkán létfontosságú – szerepet játszik. A turizmus növekedésének egyik fő hajtóereje a kínai kiutazó turisták számának exponenciális növekedése. Az ország egyre bővülő, egyre többet kereső középosztálya, a hosszabb fizetett szabadságok, a gyorsabb vízumügyintézés és a mind olcsóbb repülőjáratok hatására a Kínából útnak induló turisták száma az elmúlt évi 110 millióról 2020-ra 200 millióra nőhet. Márpedig ez csupán egy óvatos becslés – a 2013-as Baoa Forum alkalmával Hszi Csin-ping elnök azt mondta, ez a szám 2019-re akár 400 millió is lehet.
A legfőbb exportcikk: a lakosság
Az Ázsia más országaival kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy az egy főre eső 8000 USD-nek megfelelő GDP a kiutazó turizmus robbanásszerű fejlődését idézi elő.4 2012-ben tíz kínai tartomány érte el ezt az szintet; 2020-ra a számuk 27-re nő. Annak ellenére, hogy mára Kínából indul útnak a kiutazó turisták többsége, a Kína kontinentális tartományaiból kiinduló idegenforgalom penetrációja ma is igen alacsony, 7%-os (v. ö. Japán: 15%, Korea 28%, Tajvan: 45%). A kínai lakosság mindössze 5%-ának van útlevele. A kínai kormány a ki- és beutazó, valamint a belföldi idegenforgalmat a szolgáltatási ágazat fő növekedési forrásának tekinti, és célja, hogy az idegenforgalom 2015-ben a GDP 4,5%-át adja. Egyre hihetőbbnek tűnik, hogy egy napon Kína legfőbb exportcikke a lakossága lesz – derült ki a Fidelity Worldwide Investment Perspectives elemzéséből.
Csak Párizs
A kínai turisták tavalyi útjaik során 130 milliárd dollárt költöttek. Ez az összeg 2019-re várhatóan 256 milliárd dollárra nőhet. Kína már ma is az idegenforgalomból származó bevételek fő forrása; 2012-óta fontosabb, mint az USA és a korábbi éllovas, Németország. Bár az európai desztináció még nem olyan jelentős a kínai turisták között, a top 10-ben mindössze egyetlen európai ország van (Franciaország), a jelenség hatása még így sem lebecsülendő.
A Franciaországba utazó kínai turisták több pénzt költenek, mint bármelyik más nemzet tagjai. 2014-ben ők voltak a legtöbbet költő turisták Spanyolországban is: az ország idegenforgalmi árbevételének 31%-át adták.
Ki nyer sokat hosszú távon?
A beutazó kínai turisták számában a legnagyobb emelkedést a vízummentes vagy a leszállás után azonnali vízumot kínáló úti célok tapasztalták. Az USA a közelmúltban enyhített a vízumfeltételeken, és immár több mint 900 kínai bankfiókban lehet vízumot kiváltani. Az Egyesült Királyság és több más európai ország idén szintén a vízumfeltételek enyhítésére készül. A várakozások szerint ez évente 12-15%-kal növeli majd az Európába és az USA-ba repülő turisták számát.
A kínai légitársaságok, pl. a China Southern (melyen jellemzően nagyobb a szabadidős utasok aránya) és az Air China (Európa és az USA viszonylatában a legnagyobb kínai légitársaság) komoly hasznot húznak majd a vízumelőírások lazításából.
A fapados légitársaságok Észak- és Délkelet-Ázsiában lezajlott fellendülése a régió lakosságának hatalmas része számára hozta el az olcsó repülőjegyek korszakát, és olyan helyekre is lehetővé tette a közvetlen járatok indítását, ahová korábban csak több átszállással lehetett eljutni. Az észak-tajvani Chiang Mai városhoz hasonló települések folyamatosan javítják az infrastruktúrájukat, hogy megfeleljenek a növekvő igényeknek (februárban rekordmennyiségű, 90 ezer kínai turista érkezett a város hétnapos újévi ünnepségére). Ázsia csendes-óceáni térségében ma már az összes légi utas 27%-át a fapados légitársaságok szállítják – ezzel szemben a Kínából kifelé irányuló és a Kínán belüli forgalomból mindössze 5%-kal részesednek.
Kína komoly erőfeszítéseket tesz saját három légitársasága, az Air China, a China Eastern és a China Southern védelme érdekében, és erősen korlátozza a független fapadosok belföldi terjeszkedését. Ugyanakkor a Kínai Polgári Légi Közlekedési Hatóság (Civil Aviation Authority of China (CAAC)) 2014 februárjában úgy nyilatkozott, hogy „tovább fogja csökkenteni a fapados légitársaságok vagy azok leányvállalatainak alapításához szükséges küszöbértékeket”
