Az elmúlt évtizedekben drasztikusan csökkent Magyarországon a könyvolvasók száma és a könyvek olvasásával töltött idő – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal 2013-ban az olvasási szokásokat felmérő kutatásából. Míg 1986/87-ben még minden második megkérdezett olvasott a megkeresés előtti napon, addig 2009/2010-re ez már csak minden negyedik emberre volt igaz – áll az anyagban. A lakosság olvasással töltött átlagos ideje 1986/87-hez képest 2009/2010-re (az internetezést is az olvasáshoz sorolták) a szabadidő jelentős emelkedése ellenére is átlagosan napi 13 perccel rövidült. A számok lesújtónak tűnhetnének, ám árnyalja a képet, hogy Magyarországon is egyre többen olvasnak e-könyvet. Az eNET és a Magyar Telekom friss kutatásából az derült ki, hogy a rendszeresen internetező felnőttek csaknem 40 százaléka ebbe a csoportba sorolható. A digitális könyvek megjelenése és fokozatos térnyerése korszakváltást hozhat az olvasási szokásokban – hangzott el egy a Magyar Telekom által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.
Hammer Ferenc szociológus-médiakutató is arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben sokan keseregnek az olvasás visszaesésén, a mai fiatal generációk nagyságrendekkel több szöveget olvasnak és állítanak elő, mint a szüleik korosztálya. A könyv és a „nem könyv” közti határvonalak pedig elmosódnak.
Meg kell fordítanunk a kedvezőtlen tendenciákat, ez közös felelőssége az e-könyvek területén érdekelt szereplőknek – jelentette ki Pataki Róbert, a Magyar Telekom üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettese. Feladatunk, hogy megtaláljuk azokat a digitális eszközöket és tartalmakat, amelyek hozzájárulnak az olvasás népszerűségének növekedéséhez.
Nyáry Krisztián irodalomtörténész, kommunikációs szakember szerint elmozdulás figyelhető meg a nyomtatott és a digitális betű között, ehhez pedig új formákat kell találni. Azok a fiatalok, akik digitális szövegek között szocializálódtak, könnyebben fogják megtalálni a szövegeket a digitális térben; a tankönyvek világa is a digitalizáció felé fog elmozdulni. A kiadóknak azt is fel kell ismerniük, hogy adott élethelyzetünktől is függ, hogy milyen felületen olvasunk. Akkor lehet sikeres egy tartalom – véli Nyáry – ha az is előre ki van találva, hogyan lesz fogyasztva.
Fejős Éva írónő, az Erawan kiadó tulajdonosa olvasóinak egyre nagyobb százaléka e-könyv formában találkozik először a regényeivel. Fejős szerint az e-könyv lojalitást épít, mert ha olcsóbban jutnak a digitális változathoz, akkor a felhasználók több címet is elolvasnak egy adott szerzőtől, aki mellett aztán hosszú távon is kitartanak, és papír formában is vásárolnak a könyveiből. Az írónő azt tapasztalja tehát, hogy papír és elektronikus könyv egymás mellett is megfér. Az Egyesült államokban gyakran az e-könyves megjelenés után csak hónapokkal később és nem túl magas példányszámban jön ki a nyomtatott verzió – emlékeztetett Fejős. (Ez az egymás mellett élés, egymás kiegészítése az egész online kereskedelemre igaz, vagyis a hagyományos boltok sem fognak eltűnni.)
A nyolcvanas évekhez képest Magyarországon ma már sokkal több cím jelenik meg, ám a korábbiaknál jóval alacsonyabb példányszámban. Míg korábban a könyvtár és más intézményrendszerek segítették a tisztánlátást a könyvek között, ma sokkal nehezebb szűrni, hogy mely tartalmak fontosak. A végtelen számú digitális szöveg esetében ez még nehezebb – állítja Nyáry Krisztián. Ugyanakkor szemben a nyomtatott könyvvel, az e-könyv „nem kerül le a polcokról”, nem fogy el, így hosszú évekkel a megjelenés után is fellelhető – hangsúlyozza Farkas István.
Hammer Ferenc szerint a film és zeneipar után a könyviparnak is meg kell értenie, hogy a digitális térben új üzleti modell lesz szükséges. A zeneipar már nem él meg az albumokból, de fellendült a klubélet, a koncertek világa. Az irodalomban is le kell mászni a Parnasszusról. Az írók már médiára szabott közéleti hősök, nem csak a szövegükben, személyiségükben is élnek, hanem közöttünk járnak, velünk beszélgetnek.
