A lakásépítésekre nem a lakásszám bővítése, hanem a lakásállomány megújítása miatt van szükség az egyesület tanulmánya szerint. A felújítások és a helyettesítő új építések egyaránt fontosak. A mai magyar lakásállomány nem alkalmas arra, hogy 860 évig fennmaradjon.
A tanulmány kiemelte, hogy a KSH által kimutatott „nem lakáscélra” használt lakások nem jelentenek megoldást. Ezek részben irodák, részben üdülőtelepüléseken idényszerűen lakot nyaralók. Ebben a kategóriában szerepelnek a feketén kiadott és „nem lakottnak” jelentett lakások is. A nem lakott lakások közül 162 ezer 1946 előtt épült, 90 ezer pedig komfort nélküli, vagy ennél is rosszabb állapotú, jórészt gazdaságosan fel sem újítható. Ez az állomány nem oldja meg a hazai lakásállomány problémáját.
Kimaradó lehetőségek
Külföldi példát nézve, lakosságarányosan Ausztriában hozzávetőleg hatszor annyi lakás épül, mint Magyarországon – emlékeztetett a tanulmány, megemlítve, hogy számos lehetőséggel nem is élünk. Ezek között említették az alábbiakat:
Magyarország nem használja ki az épületenergetikai céllal építésre és felújításra bevonható EIB (Európai Beruházási Bank)-konstrukciókat, amelyekkel költségvetési támogatás nélkül, 4-5% THM mellett, forint alapon, hosszú távú lakáshitel bevezetésére lenne mód.
Nem került előkészítésre a 2014–2020 közötti EU költségvetési időszakra magyarországi Épület Energetikai Program; Bérlakás Építési Program. Épületenergetika címen pedig a lakásépítésekbe, -felújításokba uniós források hozhatóak.
Lakásmegújítással, a lakásüggyel foglalkozó központi hivatal, államtitkárság nincsen Magyarországon. A KSH első negyedévi számaiból pedig az látszik, hogy az évszázados mélypont (2012) felét sem érik el a 2013. évi lakásépítések.
Az épületek felújításának, építésének támogatására „Nemzeti Energiahatékonysági Program” és „Nemzeti Településfejlesztési Program” indítását javasolja az egyesület. Ezek összeegyeztethetőek az EU 2014–2020-as célkitűzéseivel.
Előbbit illetően az egyesület szerint érdemes lenne finanszírozási konstrukciót kidolgozni az EIB-vel (Európai Befektetési Bank), amely forint alapon, kereskedelmi banki folyósítással, hosszú távon, kedvező (hozzávetőleg 3-5%) THM mellett tenné elérhetővé a programba illeszthető lakáscélú kölcsönöket. A költségoptimalizált intézkedések érdekében szükséges a helyettesítő új építést a korszerűsítés-felújítás fogalomkörébe vonni, hiszen esetenként nem a felújítás, hanem a helyettesítő új építés a gazdaságos és tartós minőséget hozó megoldás.
