Kép: Pixabay

A lassuló növekedési folyamat hamarosan eléri a budapesti turizmus gerincét adó business hoteleket is. Bár a turizmusra ösztönzően hathat a magánlakások megjelenése a szálláskínálatban, általuk a nem frekventált lakóövezetekben is megerősödhet a turisták jelenléte; a megnövekedett forgalom pedig megkeserítheti a szomszédok életét – hívja fel a figyelmet Karakasné Morvay Klára, a Budapesti Gazdasági Főiskola adjunktusa.

Mára több mint 4.500, főként budapesti szálláshelyet kínál az egyik legnagyobb közösségi közvetítő oldal, az Airbnb. Az egyelőre inkább a fiatalok körében kedvelt megosztóoldalra feltöltött magánlakások elsősorban a hostelektől és az alacsony besorolású hotelektől csábítják el a vendégeket. „Tavaly a kereskedelmi szálláshelyek majd minden típusa – a 3-5 csillagos szállodák, panziók, üdülőházak – erőteljes, 10%-ot meghaladó vendégforgalom-növekedést mutatott, kivéve a hosteleket is magába foglaló közösségi szálláshelytípusokat, amelyek esetében ez az arány csak 4,7%-os” – hívja fel a figyelmet Karakasné Morvay Klára, a BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karának adjunktusa.

Ugyanakkor, ha a nemzetközi trendeknek megfelelően bővül a megosztásos szállásfoglalók köre, hamarosan a budapesti szállodaipar gerincét adó business hoteleket is eléri a változás. „Korábban a turisztikai szakemberek azt feltételezték, hogy az üzleti turizmust nem érinti majd az Airbnb megjelenése, hiszen az üzletemberek körében erősebb a magas minőségű hotelek és szolgáltatások iránti igény. Ma már nemzetközi szinten – és kismértékben már Budapesten is – látszik, hogy a magánlakások olyasmit is képesek kínálni, amivel a hotelek nem versenyezhetnek: az otthonosság hangulatát. Nincs mosoda, de van mosógép, nincs szobaszerviz, de van felszerelt konyha és kényelmes, emberi élettér” – emeli ki a BGF adjunktusa.

Bár a hagyományos szálláshelyek egy részét hátrányosan érintheti a közösségi megosztás erősödése, a teljes turisztikai szegmens számára pozitív hatással lehet. A magánlakások bevonása az iparágba szálláshely-növekedést eredményez, valamint általa olyan területeken is fellendülhet a turizmus, ahol nincsenek kiépített szálláshelyek. A turisztikai költések többletjövedelemhez juttathatják a lakosságot és a helyi szolgáltatókat. Ugyanakkor a turisták erőteljesebben lehetnek jelen a nem frekventált lakóövezetekben is, ami viszont felboríthatja az ott lakók nyugalmát. Mindez szélsőséges esetben az ingatlanpiacra is kihathat, amennyiben a megnövekedett forgalom és egyéb problémák miatt csökkenni kezdenek a lakásárak az érintett környéken – teszi hozzá Karakasné Morvay Klára.

A közösségi megosztáson alapuló szálláshely-közvetítéssel szemben a szállodatulajdonosok által leginkább hangoztatott érv, hogy jelentős versenyhátrányba kerülnek a magánlakások tulajdonosaival szemben. „Egy-egy hagyományos regisztrált szálláshely után az üzemeltető befizeti az adókat (az idegenforgalmi adót, az áfát, a bérjárulékokat, az iparűzési és még számos további adót), áldoz a minőségbiztosításra, a munkavédelemre, betartja a higiénés előírásokat, és a pénztárgépekben megjelenik a bevétele. Mindezek a költségek a közösségi szállásadóknál nem jelentkeznek, így alacsonyan tudják tartani az áraikat” – hívja fel a figyelmet a BGF adjunktusa, hozzátéve, hogy a megosztóoldalra feltöltött szálláshelyeket az önkormányzatok felé a tulajdonosoknak be kellene jelenteniük, és a befolyt összeg után az adóíven az „egyéb” szálláshely kategóriájának megfelelő szabályozás szerint kellene adózniuk.

Ennek ellenére a magán szálláskínálók 70-80 százaléka – elsősorban az ismeretek hiánya miatt – feketén, engedélyek nélkül működik.  „A NAV jelenleg még nem vizsgálja ezeket a szállásadókat, próbafoglalásokra még nem került sor, de várhatóan, ahogy a közösségi személyszállításra specializálódott UBER, úgy az Airbnb esetében is elindulnak majd az adóellenőrzések” – mutat rá Karakasné Morvay Klára.